A hatalmas családi ház lassan kívülről is elkészül. Kalmárék jól boldogulnak, csak épp boldogtalanok. Keserédes életkép a Kádár-rendszer végnapjaiból.
színes magyar játékfilm, 1986, rendező: Rózsa János
író: Vámos Miklós, forgatókönyvíró: Rózsa János, Vámos Miklós, operatőr: Ragályi Elemér, főszereplők: Pogány Judit, Koltai Róbert, Gáspár Sándor, Hollósi Frigyes, Andorai Péter, 102 perc, felújítás: SD digitális maszter
Miről szól?
Mindenki rohan, senki nem ér rá soha semmire. Az anya (Udvaros Dorottya) idegenvezető, az apa (Koltai Róbert) a munka mellett egy műhelyben maszekol. A középiskolás Marcsi (Lajtai Katalin) a szomszéd orvosba szerelmes. A kisiskolás Peti (Gévai G. Simon) hetek óta lóg a suliból. A család szinte csak írásban, a konyhai üzenőtáblán kommunikál egymással. Anyagilag nagyon jól mennek a dolgaik. Látszólag mindenük megvan, de pont a legfontosabb hiányzik az életükből.
Mitől különleges?
Az örökké félkész, soha el nem készülő családi ház a Kádár-korszak egyik jellemző szimbóluma. A puhuló diktatúra a hivatalos szocialista ideológiától távolodva egyre inkább bátorította az anyagi gyarapodást és a fogyasztást. A Csók, anyu kezdő képsorai szinte tételszerűen mutatják be Kalmárék használati tárgyait. A négytagú család egy hatalmas házban lakik, valahol a budai dombokon. A legmodernebb konyhai készülékeik vannak, a hűtő is tele étellel és itallal. Mégis mindenki magányosan reggelizik.
Rózsa János alkotása keserédes vígjáték és különleges családi film egyszerre. Nagyjából végig egyetlen térben vagyunk és egy nap eseményeit követjük. A szereplők fő problémái mind előkerülnek, végül mindannyian kénytelenek szembenézni önmagukkal. A karakterek hitelesek, a történetet valószerűnek érezzük. A rendező kiemelt figyelmet fordít a kisfiúra, Petire. Az ő nézőpontjába helyezkedve, a romlatlan gyermeki tekintet segítségével a film kíméletlenül leleplezi a felnőttek kisebb-nagyobb hazugságait. A megélhetésért, az anyagi boldogulásért vívott harcban a szülők egymást, illetve a gyerekeiket hanyagolják el.
Hogyan készült?
A film forgatókönyvét Vámos Miklós a saját művéből írta. A rövid novella kizárólag cetlikre írt konyhai üzenetekből áll. A nehezen megfilmesíthető ötlet végül a mű egyik központi motívuma maradt. A film zenéjét Bródy János szerezte, az operatőr Ragályi Elemér volt. A rendező állandó munkatársa, Kardos István dramaturgként működött közre.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A családok problémái és a gyerekek sorsa visszatérő motívumok Rózsa János életművében. A Csók, anyu a rendező egyik legsikeresebb munkája. A film a lassan széteső Kádár-rendszer rendkívül pontos látlelete,
az alkotók érzékenyen tapintottak rá a társadalomban zajló mélyebb folyamatokra.
A közönség nem véletlenül szerette a filmet, a mozikban több mint 470 hetven ezren váltottak rá jegyet. A Csók, anyu az 1987-es Magyar Filmszemlén többek között a Legjobb film díját is elnyerte.
Egy emlékezetes jelenet
Kalmár a családi ház modern biztonsági rendszerével dicsekszik a főnökének. Arra kéri a férfit, menjen be az ajtón, a sziréna úgyis meg fog szólalni. Először azonban semmi sem történik. Csépai elvtárs nyugodtan körbe tud nézni a lakásban. Gyorsan szemrevételezi a hűtőt, és elégedetten nyugtázza, minőségi sör hűl benne. Csak ezek után kérdezi meg a gyanútlan Kalmárt, nem kínálná-e meg valamivel. Az ironikus hangulatú jelenet a kései Kádár-rendszer találó karikatúrája. Rózsa János görbe tükröt tart a fogyasztási javak esztelen hajszolása elé. Kalmár álszerény dicsekvése, a másik fölényeskedő, mégis kissé féltékeny magatartása infantilisnak tűnik. Feledhetetlen, ahogyan a két férfi büszkén feszít a befejezetlen erkélyen, miközben fülsüketítően üvölt a riasztó.
Olvass tovább!
Székely Gabriella: Input – output. Filmvilág, 1987/4, 12-13.
Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni”, Beszélgetés Rózsa Jánossal. Filmvilág, 2017/2, 36-40.