Cséplő Gyuri

 

Egy zalai roma fiatalember kitörési kísérletét végigkövető, hol vicces, hol torokszorító film a dokumentarista játékfilmezés kiemelkedően fontos darabja, mai napig aktuális dokumentum.

színes magyar játékfilm, 1978, rendező: Schiffer Pál

forgatókönyvíró: Kemény István, Schiffer Pál, operatőr: Andor Tamás, főszereplő: Cséplő György, Cséplő István, Sárközi István, Cséplő Györgyné, Németfalu lakói, a Zala Megyei Tüdőgondozó Intézet dolgozói, 103 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Cséplő Gyuri intelligens, ambiciózus fiatalember, a helyi roma közösség vezéralakja. Szeretne kitörni a szegénységből, a zalai cigánysorról Pestre indul munkát keresni. A fővárosban nehezen találja a helyét. Bár becsülettel dolgozik, a fizikai munkások kilátástalan helyzetével szembesül. Végül hazautazik a családhoz és a barátokhoz, de a putriban nem tud többé élni.

Mitől különleges?

A Cséplő Gyuri dokumentum-játékfilm. Az amatőr szereplők a természetes közegükben a saját életük jellegzetes helyzeteit játsszák újra. A rögzített szituációk maximálisan hitelesek. A figurák a kamera előtt és a valóságban pontosan ugyanúgy viselkednek, hasonló döntésekre kényszerülnek. A rendező, Schiffer Pál célja, hogy a néző ne csak szemlélőként figyelhesse, át is élhesse a szereplők dilemmáit.

Nem ítélkezik, nem moralizál, nem idealizálja hőseit. A lehető legközelebb hozza, de tárgyilagosan mutatja meg őket. 

A film a cigányokról szerzett szociológiai ismereteket játékfilmes formában ragadja meg. Nem a konkrét történet a lényeg, a roma munkások sorsát a helyszínek, az arcok, a szóhasználat vagy a gesztusok rajzolják ki. A Cséplő Gyurit szó szerint az élet írja, a stáb a valóság darabjaiból építkezik. A különböző jeleneteket a címszereplő Cséplő György tartja egyben. A szereplőválasztás tökéletes, a férfi ösztönösen közel engedi magához a kamerát. Személyisége átüt a képeken, magával ragadja a nézőt akkor is, ha nem érdeklődik e súlyos társadalmi kérdések iránt.

Személyisége átüt a képeken

Hogyan készült?

Schiffer Pál éveken keresztül dolgozott együtt társadalomkutatókkal. A magyarországi cigányság életkörülményeit vizsgálták, Schiffer a témáról több dokumentumfilmet készített. A Cséplő Gyuri e tapasztalatok felhasználásával készült, a forgatókönyv társszerője Kemény István szociológus. Schiffer sokáig küzdött a film létrejöttéért, és hónapokig kutattak a megfelelő főszereplő után. A forgatás előtt Schifferék hosszabb időt töltöttek a zalai cigánytelepen, és alaposan megismerték a címszereplő szűkebb világát. Tragikus adalék, hogy Cséplő György nem sokkal a film bemutatója után, huszonöt évesen tüdőbajban elhunyt.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Cséplő Gyuri a dokumentum- és játékfilmkészítés módszereit ötvöző, Budapesti Iskolának nevezett irányzat egyik kiemelkedő darabja. A roma tematikájú mozgóképek klasszikusa, a cigányok magyarországi helyzetének egyik megkerülhetetlen, sajnos mai napig aktuális dokumentuma. Sőt, ennél jóval több, hisz a címszereplő sorsában ott kísért a vidék, a falu, a fizikai munkások ellentmondásos helyzete. Schiffer a szegénységen keresztül a Kádár-rendszer válságáról, a hangoztatott gazdasági-társadalmi modell életképtelenségéről mesél. Ennyiben a hetvenes-nyolcvanas évek kiábrándult, sötét helyzetjelentései közé is gond nélkül beilleszthető.


Egy emlékezetes jelenet

Cséplő Gyuri az öccsével és egyik barátjával feljut Budapestre. Másnap reggel elindulnak munkát keresni. Ahol gyárat vagy építkezést látnak, megállnak kérdezősködni. Hamar rá kell azonban jönniük, nem lesz könnyű megfelelő helyet találniuk. A jelenet remekül példázza Schiffer módszerének a lényegét. A tekintetek, a mozdulatok, a szavak mögül előbukkanó indulatok erőteljes hitelessége a film egyik legnagyobb erénye.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Hámori Ottó: A dokumentum ereje Schiffer Pál: Cséplő Gyuri. Filmkultúra, 1978/3, 24-26.
Schiffer Pál: Cséplő Gyuri rendezői előzetes. Filmkultúra, 1977/6, 83-89.
Báron György: „Három jó dokumentumfilmet akartam csinálni”, Beszélgetés ifj. Schiffer Pállal. Filmvilág, 1982/11, 25-29.
Pócsik Andrea: Én, Cséplő György. Schiffer Pál dokumentumfilmjei és a Cséplő Gyuri. Apertúra, 2013/tavasz

Tudtad?

„Egy anglomán eleganciával öltözködő, ízig-vérig szociáldekmokrata, városi értelmiségi, bőrkesztyűs jobb kezében mikrofonnal, szabad kezével kamerámnak intve, bekopogott egy putri ajtaján. Így kezdődött.” (Andor Tamás operatőr Schiffer Pálról)

Andor Tamás operatőr és Schiffer Pál rendező 1969-ben (forrás: Fortepan)

Plakát

Cséplő Gyuri kisplakát (forrás: NFI)