színes magyar játékfilm, 1979, rendező: Szabó István

forgatókönyvíró: Szabó István, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Balázsovits Lajos, Bezerédi Zoltán, Halász Judit, Dunai Tamás, 115 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált

Miről szól?

Tombol a második világháború, amikor Katát a moziból kifelé jövet egy rejtélyes férfi állítja meg: ne menjen haza, házkutatást tartanak náluk a nyilasok. Férje a baloldali ellenállás fontos alakja, a mozgalom így róla is gondoskodik, és egy külvárosi házban szállásolja el, ahol a szintén álnéven rejtőzködő Bíró János feleségeként kell élnie. Az egy fedél alá kényszerült bujdosók eleinte bizalmatlanok egymás iránt, lassan azonban szerelem szövődik közöttük.

Mitől különleges?

A Bizalom Szabó István pályájának kevésbé ismert, de talán legszebb, legintimebb darabja. A vészkorszakról szól, de mint a szocializmus legjobb filmjei, arról a rendszerről mond sokat, amelyben készült. Szabó a nyilasok előli bujkálásba azt az átható szorongást sűrítette, amit a besúgókkal teli szocializmusban is átéltek az emberek: mindenki gyanús, senkiben sem lehet megbízni, mert bárki feljelentheti az embert. A Bizalom ebből a szempontból kifejezetten bátor, provokatív film, mert a felelősséget nem tolja át a diktatúrákra, hanem az átlagember bűnösségét is felveti, aki a személyes sérelmeit feljelentgetéssel torolja meg – csak hol a nyilasoknál, hol a szovjet katonáknál mószerolja be az ellenségét. 

A Bizalom elsősorban mégis egy szívszorító film a háború alatti szerelemről, amelyben a szeretők közt fellángoló érzelmek és féltékenységi játszmák a különleges körülmények miatt még élesebben merülnek fel. Szabó a lélekábrázolásban már-már bergmani mélységekbe ér, a színészektől pedig életük legemlékezetesebb alakításait láthatjuk: Bánsági Ildikó a lányáért aggódó és a szerelembe menekülő anyát, Andorai Péter a mindenkivel bizalmatlan mozgalmárt játssza szédítő erővel, aki már saját magában sem bízik, nehogy kiadja valamilyen titkát, amivel leleplezhetik.

Lélekábrázolásban már-már bergmani mélységekbe ér

Hogyan készült?

Szabó a hatvanas évek önéletrajzi ihletésű trilógiája (Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm) után a szürreális allegóriák felé fordult, de a Tűzoltó utca 25. és a Budapesti mesék már nem aratott akkora sikert. Részben ennek, részben pedig az európai szerzői filmek válságának hatására a 70-es évek végén a klasszikus formák felé fordult: ennek első lenyomata a Bizalom. Ekkor dolgozott először Koltai Lajos operatőrrel, aki végigkísérte a későbbi pályáján. Koltai már itt is brillírozott, visszafojtott, hidegszürke képeivel a bizalomhiányt, mézbarna félhomályával pedig a szerelem kivirágzását festette fel kifejező módon.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Bizalom jelölésével kezdődik Szabó István lenyűgöző Oscar-szériája, amit egy évvel később a Mephisto már díjra vált. A Berlini Filmfesztivál legjobb rendezőként Ezüst Medvével tünteti ki Szabót, aki a Bizalom felfrissített rendezői stílusával alapozza meg a 80-as évekbeli sikereit. Elhagyja az allegorikus beszédmódot, és helyette a karakterekre fókuszál, legfontosabb kifejezőeszközévé a színész arca válik. A Bizalom átmeneti film a rendező két nagy alkotói korszaka között, mégis ez fogalmazza meg a legjobban örökké visszatérő témáját: a kisember harcát a biztonságérzetért, akit ide-oda cibál a történelem.


Egy emlékezetes jelenet 

Egy veszekedés után Kata átbújik János ágyába, és miközben egymásba gabalyodnak, átélhetjük az árulástól szorongó páros hangulatingadozásait. Jánost még szex közben is a rémálmai gyötrik, az aktus utáni eufóriában viszont felenged, és azon sajnálkozik, hogy gyávasága miatt csak másodosztályú forradalmár lehet. Őszintesége meghökkentő és megható pillanatokat eredményez.

Diákoknak

Mennyire ismered Szabó Istvánt? – filmes kvíz

A rendező

Szabó István 1982-ben (MTI Fotó)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Szabó István gyakran bukkan fel saját filmjeiben cameoszerepben, amely karekterében hasonlít a főhőséhez.



Plakát


(forrás: MNF)