A babszemekkel eljátszott sci-fi rövidfilmben egy földönkívüli metálcsirke szemszögéből látjuk bolygónk lakóinak világát.
színes magyar animációs film, 1975, rendező: Foky Ottó
forgatókönyvíró: Nepp József, operatőr: Tóth János, Bayer Ottmár, 12 perc
A teljes film elérhető itt:
Miről szól?
A stop motion technikával készített bravúros kisfilm egy madárformájú űrlény szemén keresztül vázolja fel a babszemekre és hétköznapi tárgyakra lefordított fejlett emberi civilizáció miniatürizált tablóját.
Miért különleges?
Az epizódfüzérből álló sci-fiben a hagyományos bábfilmek egyedi tervezésű bábfigurái helyett – a nyelvjáték miatt parodisztikus önreflexióként is felfogható módon – babszemek adják a szereplőgárdát, hétköznapi használati tárgyak a díszleteket. Ebben a fonákjára fordított világban több ezer antropomorfizált babszem mellett a nagyvárosi forgatagban halkonzerv- és gyufásskatulya-autók nyüzsögnek, a szőnyegföldeken borotvák szántanak, a kerítéslécek fésűfogakból állnak, hétvégenként egy tükörtóban dióhéjakban csónakáznak a babszemek.
2800 szem tarkabab tette ki a szereplőgárdát
Hogyan készült?
A Babfilm Foky Ottó bábfilm-rendező, Nepp József, a magyar animációs film legnépszerűbb rajzfilmjeinek forgatókönyvírója és az avantgárd kísérleti kisfilmek és játékfilmek operatőreként ismert Tóth János alkotói közreműködésének gyümölcse. A fekete humorú filmeket jegyző Nepp Józsefnek köszönhető a jelenetek gyakran morbidba hajló groteszk hangoltsága, míg Tóth János legendás fotográfiai mívességét dicsérik a különösen aprólékos, fényekkel gazdagon megoldott beállítások. Az operatőr a kozmikus metálcsirke nézőpontját torzító lencsékkel és az optika elé illesztett szálkeresztekkel hangsúlyozza.
A babszemek mozgatása három hónapig tartott. A rendező így írt a film előkészületeinek kihívásairól:
„A bábosok a piacok és a csarnokok rémei. Nem két kiló babot kérnek, hanem két mázsából válogatnak színre, nagyságra megfelelőket.”
A filmben egyetlen egyedileg tervezett tárgyként egy ezüstmadár szerepel, amely a babszemek életét mint a földönkívüli lény figyeli az űrből.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Foky Ottó neve a közönség számára olyan népszerű báb-meseszériákkal forrt össze, mint az Egy világhírű vadász emlékiratai, a Mirr-murr, a kandúr, A legkisebb Ugrifüles vagy a Misi Mókus kalandjai. Nemzetközi ismertségét a Babfilmhez hasonló rövid, karikaturisztikus hangoltságú, stoptrükkös tárgyfilmekkel alapozta meg, amelyek mind Nepp József forgatókönyvein alapulnak, és ősrégi sablonmeséket, zsánertörténeteket hétköznapi tárgyakkal játszottak újra (Ellopták a vitaminomat, 1966; Bizonyos jóslatok, 1967; A nagy mérkőzés, 1968; Mérce mese, 1972; La Desodora, 1983).
A Babfilm szerepelt a 1976-os Cannes-i Filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjában, majd ugyanebben az évben a Krakkói Rövidfilm-fesztiválon Arany Sárkány-díjat kapott. Felkerült az 1978-as Oscar-díjra nevezett animációs rövidfilmek rövidített listájára is.
Egy emlékezetes jelenet
A Babfilm technikai virtuozitásán túl erősen társadalomkritikai hangoltsága miatt válhatott Foky Ottó legsikeresebb filmjévé, miközben a politikai disztópia élét a parodisztikus hangvétel és a külső, semleges, megfigyelő nézőpont tompítja. Ennek legerősebb példája az a jelenet, amikor a gyári dolgozók az életveszélyes munkaköri körülmények ellen tömegdemonstrációt tartanak az utcákon, és a szódásszifon vízágyúként könnyedén feloszlatja a tüntetést. A munkássztrájk és annak durva rendőri elfojtásának megjelenítése, amely az 1956-os lengyel és magyar, vagy az 1968-as párizsi és prágai utcai eseményeket is a néző eszébe juttathatta, szigorúan tabunak számított a film készítésének az idején.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Varga Zoltán: Bábok és babok, Foky Ottó (1927-2012). Filmvilág, 2012/12, 11-13.
Sarkadi Ilona: Bábok, tárgyak, élőszereplők. Beszélgetés Foky Ottó animációsfilm-rendezővel. Filmkultúra, 1979/1. 58–62.
A rendező
Foky Ottó 1969-ben (forrás: NFI)
