virazsírozott magyar játékfilm, 1917, rendező: Kertész Mihály

forgatókönyvíró: Vajda László, operatőr: Bécsi József, főszereplők: Kramer Leopold, Balassa Jenő, Lotto Kläry, B. Marton Erzsi, Kardos Andor, Ujj Kálmán

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

Az elkeseredett Harry Kernett éppen arra készül, hogy egy hídról a Temzébe vesse magát, amikor egy arra autózó vidám társaság megmenti az életét. Csatlakozik a mulatozókhoz, akik elviszik őt Lord Harding házába. Hamarosan a lord titkára lesz, akivel különös dologban állapodnak meg. Az eladósodott Harding életbiztosítást köt rá, ő pedig a szavát adja, hogy pontosan egy év múlva eltűnik az élők sorából. Az így kapott pénz azt az összeget fedezné, amit a könnyelmű lord a gyámleánya, Mary vagyonából felelőtlenül eltékozolt.

Harry az évet Indiában tölti, ahol beleszeret a szépséges Halasdane hercegnőbe és megismeri Hyttara Sahib doktort. Amikor letelik az idő, visszatér Európába, hogy beváltsa ígéretét. Az indiai orvos méregitalt ad neki az öngyilkossághoz, de a szer valójában csak nagyon erős altató. Miután felébred, rájön, hogy az álruhás Hyttara Sahib a barátja, Edward, az indiai hercegnő pedig a lord gyámleánya. Harry végül Maryt, Edward pedig a lord lányát, Hellát veszi feleségül. Harding, aki már rég megbánta, hogy ilyen ördögi megállapodást kötött kedves titkárával, maga is megkönnyebbül.

Mitől különleges?

Az utolsó hajnal egyike azon kevés magyar gyártású némafilmnek, amely szerencsés módon megmaradt az utókornak. Az egzotikus környezetben, arisztokraták között játszódó, fordulatos történet a nemzetközi forgalmazásba is bekerült, így bukkanhatott fel egy kópia Hollandiában. A 2010-es rekonstrukció elsősorban ennek alapján készült, a munkát a korabeli sajtó cikkei és máshol megtalált, rövidebb részletek segítették.

A holland verzióban a londoni utalásokat és a karakterek eredeti angol neveit megváltoztatták, hogy a történet a helyi nézők igényeinek jobban megfeleljen. A budapesti helyszín és a magyar hangzású nevek a nyugat-európai közönség számára különösen érdekessé tették a filmet. Ebben a történetben Harry Kernett helyett Bela van Nagès, Lord Harding helyett Hajós Dénes gróf, Mary helyett Illna szerepelt, London és Párizs helyett pedig a magyar fővárosban zajlottak az események. Egy-egy némafilm eredetének beazonosításánál az ilyen megoldások gyakran nagy kihívást jelentenek a későbbi kutatók számára.

Hogyan készült?

A film 1917-ben készült a Phönix vállalatnál Alfred Deutsch-German regénye alapján. A forgatás Budapesten zajlott, a belsőben játszódó jeleneteket a Pannónia és a Sziget utca sarkán álló üvegműteremben vették fel. A kültéri felvételeken több korabeli helyszínt is sikerült beazonosítani. A film képi világáért Bécsi József, a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott operatőre felelt, a forgatókönyvíró Vajda László volt. Az indiai hercegnőt és Illnát alakító B. Marton Erzsi gyakran szerepelt Kertész-filmekben, míg Bela szerepében egy híres osztrák színész, Leopold Kramer tűnik fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az utolsó hajnalt Kertész Mihály (1886-1962) rendezte abban az időben, amikor a hazai némafilmgyártás a csúcson volt. Mivel a háború alatt a külföldi mozgóképek behozatalát korlátozták, a magyar produkciók a korábbinál is szélesebb közönséget szólítottak meg. Kertész a Phönix munkatársaként jól tudta, hogy a nézőket a látványos és szórakoztató történetekkel lehet megfogni; ilyen volt ez a film is. A rendkívül termékeny alkotó ezt a szellemiséget képviselte azután is, hogy 1919-ben elhagyta az országot. Pályája, talán épp ezért, külföldön is meredeken ívelt felfelé. Előbb Bécsben dolgozott a Sascha-Film nevű cégnél, majd 1927-től az amerikai Warner Brothers munkatársa lett. Itt készítette el 1942-ben a filmtörténet egyik legfontosabb filmjét, a Casablancát, melyben épp olyan könnyedén meséli el a történetet, mint egykor Az utolsó hajnal esetében.

Egy emlékezetes jelenet 

Harry utolsó sétája az öngyilkosságra készülve. A férfi először egy koldussal találkozik az utcán, akinek odaadja az összes nála levő pénzt. Később lázas delíriumban azt képzeli, hogy mindenhol szerelmét, az indiai hercegnőt látja: a kert kapujában, a ház lépcsőjén, a szobában. Ahányszor odafut hozzá, hogy megölelje, a szellemalak eltűnik, kivéve az utolsó alkalommal. A jelenet bizarr hangulatát a stoptrükk alkalmazása teremti meg. A nők különböző ruhákban, a tér változatos pontjain tűnnek fel és el, ami összezavarja a főhőst és a nézőt.

A rendező

Kertész Mihály (forrás: MNFA)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A korabeli források szerint a film eredeti magyar változatában a történet Angliában indul, Indiában folytatódik és Párizsban fejezkődik be. A holland verzió ezzel ellentétben csak két helyszínen, Budapesten és Indiában játszódik.

Plakát

(forrás: MNF)