virazsírozott magyar játékfilm, 1918, rendező: Korda Sándor

forgatókönyvíró: Vajda László, operatőr: Kovács Gusztáv, főszereplők: Beregi Oszkár, Rajnay Gábor, Lenkeffy Ica, Makay Margit, Berky Lili, Horváth Jenő

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 2K restaurált

Miről szól?

Ali Csorbadzsi, a kegyvesztett török pasa, lányával, Tímeával Komárom felé menekül egy dunai gabonaszállító hajón. Krisztyán Tódor, a török rendőrségi besúgó üldözi őket, mert szeretné megkaparintani a kincseiket. A hajót Tímár Mihály kormányozza, aki az útközben meglátogatott Senki szigetén beleszeret a gyönyörű és vadóc Noémibe. Miután a pasa öngyilkos lesz, végrendeletében lányát a hajó tulajdonosára, Brazovics Athanáz kereskedőre bízza. A hajó elsüllyed, de Tímár Mihály így is megtalálja a mesés kincset a rakomány között. A férfi az egészet megtartja magának, így Brazovics azt hiszi, hogy Tímea teljesen földönfutó lett. Később Tímár feleségül veszi a cselédsorban tartott lányt, mert korábbi tette miatt állandó lelkiismeretfurdalás gyötri. Házasságuk nem boldog, hiszen mindketten másba szerelmesek. Tímár titokban gyakran felkeseri a Senki szigetét, ahol Noémi gyermeket is szül neki. A teljesen lezüllött Krisztyán Tódor rájön a dologra és megpróbálja megzsarolni a párt. Eközben halálos balesetet szenved, és mivel Tímár ruháit viseli, jó alkalmat teremt arra, hogy az a saját halálhírét kihasználva végleg kivonuljon a társadalomból. Tímár új és tiszta életet kezd a szigeten Noémival, a megözvegyült Tímea pedig feleségül mehet régi választottjához, Kadisa kapitányhoz.

Mitől különleges?

Az igényes kiállítású film hű adaptációja az eredeti történetnek, melynek elsősorban egzotikumát és kalandos elemeit hangsúlyozza. Jókai Mór regényének három filmváltozata közül ez a legkorábbi. Sokáig elveszettnek hitték, 1983-ban mégis előkerült a Bundesarchiv Filmarchiv koblenzi gyűjteményéből, melynek katalógusában A vörös félhold címen szerepelt. A filmet először 1995-ben, az Európai Unió filmörökség megőrzését célzó LUMIÈRE programjának támogatásával újították fel, majd 2018-ban a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak együttműködésével készült el a film teljeskörű, 4K restaurálása. Az új változat premierje a 2018-as Budapesti Klasszikus Film Maratonon volt

Hogyan készült?

A film hatalmas vállalkozás volt, mely szervezési és technikai szempontból is nagy kihívást jelentett. Az eredetileg 16 felvonásosra tervezett történetből utólag ki is vettek bizonyos részeket, hogy a történet a közönség számára könnyebben befogadható legyen. A kópia csodálatos színeit a virazsírozásnak nevezett eljárással állították elő. A forgatókönyvet Vajda László írta, aki a regény mellett Jókai színpadi változatát is felhasználta, s mivel a drámában Kacsuka kapitány nevét Jókai Kadisára változtatta, a filmszereplő is ezt a nevet kapta. Az operatőr Kovács Gusztáv, a minden részletében kidolgozott díszlet tervezője Márkus László volt. A főbb szerepekben igazi némafilmes sztárok, Beregi Oszkár, Rajnay Gábor, Lenkeffy Ica, Berky Lili és az első komolyabb szerepében itt bemutatkozó Makay Margit láthatók.

A forgatás érdekessége, hogy a budapesti Corvin műterem mellett eredeti helyszíneken, többek között az Al-Dunán, a Vaskapunál és Komáromban zajlott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film a magyar némafilmgyártás egyik csúcsteljesítménye, mely az első világháború utolsó évének nehéz körülményei között született meg. A filmet rendező Korda Sándor később elhagyta az országot és a nemzetközi filmgyártásban Alexander Kordaként szerzett hírnevet. Rendezőként és producerként több helyen dolgozott, London Films nevű cége révén hamarosan a brit filmipar egyik legfontosabb szereplője lett. Életrajzi filmjei, gazdag kiállítású kosztümös drámái lenyűgözték a közönséget, a fordulatos történeteket mesterien ültette át a képek nyelvére. Itteni munkáiban éppúgy maximalizmusra törekedett, mint Az aranyember esetében, így nem csoda, hogy Korda lett az első filmművész, akit érdemeiért lovaggá ütöttek. Az aranyember következő adaptációját a Meseautóval ismertté vált Gaál Béla készítette el 1936-ban, majd Gertler Viktor rendezte meg saját színes, szélesvásznú verzióját 1962-ben.


Egy emlékezetes jelenet 


A második felvonás első részében a hajó kiköt egy kis ismeretlen szigeten, mert az erős szél miatt nem haladhat tovább. Az utasok kiszállnak, majd a sziget belsejében felfedezik Teréza mama és Noémi kunyhóját. Noémi és Tímea találkozása alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a szabadon nevelt, öntörvényű, szőke szépség és a finom, nagyvárosi, fekete hölgy mélyen ellentétes, de egyformán ártatlan karakterét. A jelenet erős atmoszféráját a barokkosan gazdag természetábrázolás teremti meg. Teréza mama és Noémi bőségesen megvendégelik az érkezőket, de a hangulatot elrontja, hogy hamarosan a bitang Krisztyán Tódor is megjelenik. Krisztyán felismeri Ali Csorbadzsit és lányát, és pénzt szeretne kizsarolni Teréza mamától. Kísérlete nem sikerül, de az elkeseredett asszony elpanaszolja Tímár Mihálynak, hogy a férfi feljelentéssel fenyegeti őket a sziget törvénytelen birtoklásáért.

A rendező

Korda Sándor (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A felvételek nem voltak veszélytelenek, a korabeli beszámolók szerint munka közben Makay Margit és Rajnay Gábor is balesetet szenvedett. Rajnay egyenesen a lábát törte, így az utolsó jelenetekben egy másik színészt kellett beállítani helyette. A beugró helyettest ezeken a felvételeken végig hátulról veszi a kamera, hogy ne derüljön ki a csere.

Plakát

(forrás: OSZK)