fekete-fehér magyar játékfilm, 1952, rendező: Gertler Viktor

forgatókönyvíró: Barabás Tibor, Darvas Szilárd, Gádor Béla, operatőr: Forgács Ottó, főszereplők: Gábor Miklós, Petress Zsuzsa, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Turay Ida, Horváth Tivadar, 96 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

A fiatal, idealista Kocsis Ferencet az új állami áruház élére nevezik ki. A munkáját számos lelkes kollégája segíti, de a régi igazgató áskálódik ellene. A kirúgott férfi azt a rémhírt terjeszti, hogy a szocialista termelés nem tud lépést tartani a vásárlók igényeivel. Tömeghisztéria pattan ki, de a Kocsis vezette áruház sikerrel állja a rohamot.

Mitől különleges?

A ma már legendás film a musical, a komédia és a románc szórakoztató alkotóelemeit a leplezetlen propagandával, a szovjet mintát követő termelési filmek formuláival keveri. A rendező, Gertler Viktor egy pillanatra sem próbálja elrejteni a hazug szólamokat, inkább rátesz még egy lapáttal. Az előző korszak rutinos filmes szakembere tudatosan felcsavarja a rendszer dicséretét, a buta agitáció így önmagát leplezi le. Az Állami Áruház tanmesébe oltott vígjátékként, egy szörnyű kor borzongató mementójaként és a diktatúrák örök érvényű, finom karikatúrájaként is nézhető.

A korabeli közönség imádta (forrás: MNF)

A habkönnyű bohózat keretei között az erőszakos népnevelő szándék, a nagykanállal adagolt politikai szólamok ironikus hatást keltenek, az agyoncsiszolt, életidegen párbeszédek kimódoltsága röhejes. Az egysíkú, mesterkélt karaktereket a korszak legnagyobb színészei mégis sikerrel keltik életre. A jellem- és helyzetkomikum végig a maximumon pörög, a felcsendülő dalok hibátlanok. Az első pillantásra butácskának és naivnak tűnő, ám valójában nagyon rafinált és okos film a sorok között finoman parodizálja a fennálló rendszert. Nem véletlen, hogy a korabeli közönség imádta.

Hogyan készült?

A második világháború lezárása után néhány évvel kiépült a magyar kommunista diktatúra. A Rákosi-rendszer Sztálin útmutatásai alapján a hazai filmgyártást is a szovjet minta mentén szervezte újra. Az alkotók feladata a tématervekben megfogalmazott célok és ideák népszerűsítése, a követendőnek tartott modellek és példák felmutatása lett. Az Állami Áruház szintén aktuális probléma, a feketekereskedelem és a valutaspekuláció köré szerveződött. A zenés darabot eredetileg a Fővárosi Operettszínház mutatta be, de a nagy sikerre való tekintettel azonnal lecsapott rá a filmgyár. A közönség szórakoztatását szem előtt tartó, hatalmas mesterségbeli tudással rendelkező Gertler Viktor tökéletes választásnak bizonyult a filmadaptáció levezénylésére.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Állami Áruház egy különös műfaj, a szocialista operett legjobban sikerült képviselője. A Rákosi-korszak emblematikus alkotása, a szigorú állami felügyelet alatt tartott, sematikus alkotásokat gyártó korabeli magyar filmipar legnagyobb sikere. A művet izgalmas ellentmondások feszítik. Egyrészt ez minden idők egyik legnézettebb magyar filmje, örökzöld klasszikusa és nosztalgiakedvence. Másrészt az erőszakos népnevelés, az ideológiai önkény, a művészi szabadságot eltipró diktatúra groteszk lenyomata. Tömören összegezve, az Állami Áruház igazi kuriózum.


Egy emlékezetes jelenet
 

A szocializmus fáradhatatlan építése közben is jár a megérdemelt pihenés. A dunaparti csónakházban vasárnap csupa jókedv és kacagás az élet. Gyermek és öreg, férfi és nő együtt töltheti a szabadidejét, kedve szerint napozhat, sportolhat vagy sörözhet. A fülbemászó melódiára Gertler Viktor hibátlan musical-betétet rendez, ami a kortárs hollywoodi mezőnyben is lazán megállta volna a helyét. Azt pedig bizonyára nem kell bővebben magyarázni, mit is szimbolizál ez az otthonos Duna menti hely, ahol az emberek úsznak a boldogságban.

A rendező

Gertler Viktor (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Mindenki hibázik, így az Állami Áruház című film sem mentes bájos bakiktól. Például abban a jelenetben, amikor Glauziusz bácsi a kifosztott áruház előtt várja a teherautókat, a kirakat jól láthatóan tele van áruval. Vagy amikor a film végén a Szabadság-szobor esetlen makettként tűnik fel. És bár a legtöbb helyszínt könnyen beazonosíthatjuk, többek között a Budai Várat, az Erzsébet hidat vagy az Astoriát, az áruház tetejéről látható panoráma nem felel meg egyetlen budapesti helyszínnek sem.

Plakát

(forrás: MNF)