Miről szól?

A fiatal, idealista Kocsis Ferencet (Gábor Miklós) az új állami áruház élére nevezik ki. A munkáját számos lelkes kollégája segíti, de a régi igazgató áskálódik ellene. A kirúgott férfi azt a rémhírt terjeszti, hogy a szocialista termelés nem tud lépést tartani a vásárlók igényeivel. Tömeghisztéria pattan ki, de a Kocsis vezette áruház sikerrel állja a rohamot.

Mitől különleges?

A ma már legendás film a musical, a komédia és a románc szórakoztató alkotóelemeit a leplezetlen propagandával, a szovjet mintát követő termelési filmek formuláival keveri. A rendező, Gertler Viktor egy pillanatra sem próbálja elrejteni a hazug szólamokat, inkább rátesz még egy lapáttal. Az előző korszak rutinos filmes szakembere tudatosan felcsavarja a rendszer dicséretét, a buta agitáció így önmagát leplezi le. Az Állami Áruház

A habkönnyű bohózat keretei között az erőszakos népnevelő szándék, a nagykanállal adagolt politikai szólamok ironikus hatást keltenek, az agyoncsiszolt, életidegen párbeszédek kimódoltsága röhejes. Az egysíkú, mesterkélt karaktereket a korszak legnagyobb színészei mégis sikerrel keltik életre. A jellem- és helyzetkomikum végig a maximumon pörög, a felcsendülő dalok hibátlanok. Az első pillantásra butácskának és naivnak tűnő, ám valójában nagyon rafinált és okos film a sorok között finoman parodizálja a fennálló rendszert. Nem véletlen, hogy a korabeli közönség imádta.

Hogyan készült?

A második világháború lezárása után néhány évvel kiépült a magyar kommunista diktatúra. A Rákosi-rendszer Sztálin útmutatásai alapján a hazai filmgyártást is a szovjet minta mentén szervezte újra. Az alkotók feladata a tématervekben megfogalmazott célok és ideák népszerűsítése, a követendőnek tartott modellek és példák felmutatása lett. Az Állami Áruház szintén aktuális probléma, a feketekereskedelem és a valutaspekuláció köré szerveződött. A zenés darabot eredetileg a Fővárosi Operettszínház mutatta be, de a nagy sikerre való tekintettel azonnal lecsapott rá a filmgyár. A közönség szórakoztatását szem előtt tartó, hatalmas mesterségbeli tudással rendelkező Gertler Viktor tökéletes választásnak bizonyult a filmadaptáció levezénylésére.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Állami Áruház egy különös műfaj, a szocialista operett legjobban sikerült képviselője. A Rákosi-korszak emblematikus alkotása, a szigorú állami felügyelet alatt tartott, sematikus alkotásokat gyártó korabeli magyar filmipar legnagyobb sikere. A művet izgalmas ellentmondások feszítik. Egyrészt ez minden idők egyik legnézettebb magyar filmje, örökzöld klasszikusa és nosztalgiakedvence. Másrészt az erőszakos népnevelés, az ideológiai önkény, a művészi szabadságot eltipró diktatúra groteszk lenyomata. Tömören összegezve, az Állami Áruház igazi kuriózum.

Egy emlékezetes jelenet 

A szocializmus fáradhatatlan építése közben is jár a megérdemelt pihenés. A dunaparti csónakházban vasárnap csupa jókedv és kacagás az élet. Gyermek és öreg, férfi és nő együtt töltheti a szabadidejét, kedve szerint napozhat, sportolhat vagy sörözhet. A fülbemászó melódiára Gertler Viktor hibátlan musical-betétet rendez, ami a kortárs hollywoodi mezőnyben is lazán megállta volna a helyét. Azt pedig bizonyára nem kell bővebben magyarázni, mit is szimbolizál ez az otthonos Duna menti hely, ahol az emberek úsznak a boldogságban.