Ajándék ez a nap

 

A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a lakáskérdés volt a magyar filmek slágertémája. Gothár verziója egyszerre empatikus és groteszk.

színes magyar játékfilm, 1979, rendező: Gothár Péter

forgatókönyvíró: Gothár Péter, Zimre Péter, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Esztergályos Cecília, Hetényi Pál, Pogány Judit, Szabó Lajos, Derzsi János, Sallai Kornélia, 84 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A harmincéves Irén (esztergályos Cecília) minden vágya egy önálló lakás, hogy összeköltözhessen szeretőjével, a családos Attilával (Hetényi Pál). A férfi egyik ismerőse, az építési vállalkozó Hevesi (Szabó Lajos) révén felcsillan a remény, de ahhoz, hogy pályázhasson a nagyobb lakásra, előbb névházasságot kell kötnie a fiatal Gáborral (Derzsi János). Irén hitelt vesz fel szerény óvónői fizetésére, bolyong a szocialista bürokrácia útvesztőiben, közben Hevesi és névleges férje is szexuális ajánlatokkal zaklatja, és mire elérhető távolságba kerülne a beköltözés napja, kiderül, hogy Attila mégsem akarja otthagyni a családját.

Mitől különleges?

A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a Családi tűzfészektől (Tarr Béla, 1979) A kedves szomszédon át (Kézdi-Kovács Zsolt, 1979) a Köszönöm, megvagyunkig (Lugossy László, 1981) több film központi motívummá emelte „lakásügyet.” Gothár Péter első mozifilmjéből sem hiányzik a dokumentarista hitelesség: az Ajándék ez a nap érzékletesen illusztrálja, hogy milyen pokoljáráson kell keresztülmennie annak, aki az önálló élet egyik alapfeltételét szeretné megteremteni magának. A lakáskérdés ugyanakkor csak ürügy a rendező számára, nem a publicisztikai hevület, nem a megoldáskeresés vágya vezérli. A nagy társadalmi kérdések helyett az emberi kapcsolatokra fókuszál: a hiány kielégítése érdekében

ki, milyen alkukba hajlandó belemenni, és a kényszerű kompromisszumok közben hogyan torzulnak el a személyiségek.

A valóság talajáról elrugaszkodó történet szinte észrevétlenül vesz egyre abszurdabb kanyarokat, megelőlegezve a Gothár későbbi pályájára jellemző groteszk hangnemet. A szereplők a realista miliőből kilépve néha váratlanul dalra fakadnak, egy-egy jelenet végén pedig ironikus reflexió gyanánt kinéznek a filmből – bele a kamerába.

A magyar filmtörténet egyik legerősebb nyitánya

Hogyan készült?

A film nagy részét kézikamerával, lakásbelsőkben forgatták. Koltai Lajos operatőr rengeteg nagyközelit használt, amitől a klausztrofób térben összezsúfolt emberi arcok szinte eltorzultak, így a néző is olyan beszorítva érezhette magát, mint a szereplők. Mivel a jelenetek túlnyomó többsége zárt térben, mesterséges fényviszonyok közt játszódik, Koltai expresszív fény-árnyék játékokkal, illetve meghökkentő szín- és tónusváltásokkal is hozzájárulhatott a groteszk, a reális és a szürreális határán lebegő hangulat megteremtéséhez.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb első filmnek járó Arany Oroszlán díjat nyerte, idehaza pedig megkapta a Magyar filmkritikusok díját. Az Ajándék ez a nap a magyar filmtörténet egyik legerősebb nyitánya, fontos alapköve egy meghatározó rendező pályájának. Előfutára későbbi, még ironikusabb, még elemeltebb remekműveinek (Idő van, 1985, Tiszta Amerika, 1987), groteszk, mégis szeretetteljes humora, empátiája ugyanakkora Forman és Menzel cseh klasszikusaival is rokonítja.


Egy emlékezetes jelenet

Irén eltartási szerződést kötött egy idős nénivel, halála után elvileg övé lehetne a lakás, de váratlanul betoppan az elhunyt bátyja, akinek a létezéséről csak most értesül. A Major Tamás által alakított férfi egy forgószél gyorsaságával és hatékonyságával söpri ki a lakást, felhasítja a párnahuzatot pénz után kutatva, a kisebb értékeket magához veszi, a nagyobbakat a költöztetőemberekre bízza, közben utasítgat, vitatkozik és belezabál az elöl hagyott ételmaradékokba. A jelenet formai bravúr: egyetlen hosszú beállítást látunk, amelyen belül a szűkebb és a tágabb plánok folyamatosan váltakoznak.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Gelencsér Gábor: Kor és szellem, Filmtörténeti környezet. Filmkultúra, 2006
Báron György: Egy nap, meg a többi. Filmvilág, 1979/12, 12-13.
Varga Balázs: Ajándék ez az év. Beszélő, 1998/11, 98-100.

A rendező

-

Gothár Péter (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film végén a Ferenciek (akkor: Felszabadulás) terén, az aluljáróban feltűnik Füttyös Gyuri, a hetvenes, nyolcvanas évek fordulójának közismert figurája. Legendák keringtek róla, egyesek tartottak tőle, mások rajongtak érte, dal is született róla: „Ő a Gyuri, a Gyuri, a Füttyös Gyuri, / Aki fütyül a történelemre, / De naponta újabb hírekkel teli / Napilapokkal csap a fenekekre.”

Plakát

(forrás: NFI)