A kőszívű ember fiai

 

Látványos akciójelenetek, újszerű trükkök és rengeteg romantika. Várkonyi Jókai-adaptációja a hatvanas évek legnagyobb hazai szuperprodukciója.

színes magyar történelmi film, 1965, rendező: Várkonyi Zoltán

író: Jókai Mór, forgatókönyvíró: Erdődy János, operatőr: Hildebrand István, főszereplők: Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza, Major Tamás, Szemere Vera, Béres Ilona, 159 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

   

Miről szól?

A Jókai Mór azonos című klasszikusából forgatott film cselekménye hűen követi a regényét. Az 1840-es években játszódó történet Baradlay Kazimír főispán halálával indul, aki végrendeletével három fia és felesége sorsát is kijelöli. Richárd (Mécs Károly) katonaként, Ödön (Bitskey Tibor) szentpétervári diplomataként, Jenő (Tordy Géza) pedig bécsi hivatalnokként hivatott az uralkodót szolgálni, özvegyének pedig hozzá kell mennie Rideghváry Bencéhez (Básti Lajos), a császár vármegyei adminisztrátorához. Ha nem is azonnal, de az apai végakarattal mindannyian szembeszegülnek: Ödön átveszi az irányítást a megyében Rideghváry helyett, Richárd a tiltás ellenére megnősül, majd a forradalom kitörésekor átáll huszárcsapatával a felkelők oldalára, Jenő pedig a szabadságharc bukása után magára vállalja a család bűneit.

Mitől különleges?

A kőszívű ember fiai Jókai egyik leghíresebb és legkedveltebb regénye, bővelkedik filmvászonra kívánkozó kalandokban, látványos tömegjelenetekben, és miközben egy családtörténetbe ágyazza a nemzeti sorskérdéseket, a romantika és a humor sem hiányzik belőle. Várkonyi Zoltán adaptációjának legnagyobb erénye, hogy Erdődy János forgatókönyvíró és Fehér Imre dramaturg közreműködésével sikerült a több szálon futó, 650 oldalas regény cselekményének és konfliktusainak lényegét belesűríteni közel 160 percbe. A nyaktörő tempó miatt nem tud igazán elmélyülni a karakterek drámája, nemcsak az epizodisták, de a főszereplők is tipizáltak, cserébe a kortárs hazai filmekben megszokottakhoz képest

páratlanul látványos akciójelentek követik egymást igényesen kidolgozott belső díszletek és külső kulisszák előtt.

Vállaltan a nagyközönség igényeihez szabott produkció

Hogyan készült?

A kőszívű ember fiai egyértelműen a korszak legnagyobb hazai szuperprodukciójának számított, amely az alkotókat technikai szempontból is komoly kihívások elé állította. A monumentális díszleteket sok esetben makettekkel oldották meg, a háttereket pedig – például a párbajjelenetben az alpesi szurdokot – üveglapra festették. Volt olyan jelenet is, amelyben viszont a stilizáció helyett – sajnos – valósághűségre törekedtek: az Ödön szánkóját üldöző farkasokat tényleg lelőtték a forgatás során.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Nincs hiány az 1848–49-es szabadságharcot és előzményeit, illetve következményeit feldolgozó szerzői filmekből; a 80 huszártól a Szegénylegényeken át a Szirmok, virágok, koszorúkig számtalan klasszikus született, de vállaltan a nagyközönség igényeihez szabott produkcióból annál kevesebb készült. A kőszívű ember fia úttörő volt ebből a szempontból, sikerét követően sorra forogtak a hasonló indíttatású produkciók, nagy részük szintén Várkonyi rendezésében (Egy magyar nábob, 1966, Kárpáthy Zoltán, 1966, Egri csillagok). Ha romantikus hevülete, amely a színészek játékstílusában is tetten érhető, mai szemmel néhol talán megmosolyogtató is, Hildebrand István operatőr plánozása, szín- és fényhasználata tanítani való – nem véletlenül tüntették ki a legjobb operatőr díjával az 1967-es filmszemlén, az egyik harci jelenetért pedig technikai különdíjat kapott Cannes-ban.


Egy emlékezetes jelenet 

A kőszívű ember fiai nem olyan áthallásos film, mint az ugyanabban az évben, ugyanazon stúdió gyártásában készült Szegénylegények, de mivel az amnesztia évében (1963) forgatták, a Baradlay fivérek sorsa óhatatlanul is emlékeztethette a korabeli nézőt az '56-os forradalmat követő megtorlásokra. Talán a legerősebb, legszívszorítóbb jelenet, amelyben tévedésből Ödön helyett Jenőt kap idézést a katonai törvényszéktől. A forradalom ügyéért eleinte egyáltalán nem lelkesedő legkisebb testvér egyetlen pillanat alatt dönti el, hogy vállalja családjáért a mártíromságot, ezt azonban nekik nem árulhatja el.

Kapcsolódó filmhíradó

A rendező

Várkonyi Zoltán (MTI Fotó: Várkonyi László)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Ernyei Sándor (forrás: MNF)