színes magyar történelmi film, 1965, rendező: Várkonyi Zoltán

forgatókönyvíró: Erdődy János, operatőr: Hildebrand István, főszereplők: Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza, Major Tamás, Szemere Vera, 159 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

DVD

Miről szól?

A Jókai Mór azonos című klasszikusából forgatott film cselekménye hűen követi a regényét. Az 1840-es években játszódó történet Baradlay Kazimír főispán halálával indul, aki végrendelkezésével három fia és a felesége sorsát is kijelöli. Richárd katonaként, Ödön szentpétervári diplomataként, Jenő pedig bécsi hivatalnokként hivatott az uralkodót szolgálni, özvegyének pedig hozzá kell mennie Rideghváry Bencéhez, a császár vármegyei adminisztrátorához. Ha nem is azonnal, de az apai végakarattal mindannyian szembeszegülnek: Ödön átveszi az irányítást a megyében Rideghváry helyett, Richárd a tiltás ellenére megnősül, majd a forradalom kitörésekor átáll huszárcsapatával a felkelők oldalára, Jenő pedig a szabadságharc bukása után magára vállalja a család bűneit.

Mitől különleges?

A kőszívű ember fiai Jókai egyik leghíresebb és legkedveltebb regénye, bővelkedik filmvászonra kívánkozó kalandokban, látványos tömegjelenetekben, és miközben egy családtörténetbe ágyazza a nemzeti sorskérdéseket, a romantika és a humor sem hiányzik belőle. Várkonyi Zoltán adaptációjának legnagyobb erénye, hogy Erdődy János forgatókönyvíró és Fehér Imre dramaturg közreműködésével sikerült a több szálon futó, 650 oldalas regény cselekményének és konfliktusainak lényegét belesűríteni közel 160 percbe. A nyaktörő tempó miatt nem tud igazán elmélyülni a karakterek drámája, nemcsak az epizodisták, de a főszereplők is tipizáltak, cserébe

a kortárs hazai filmekben megszokottakhoz képest páratlanul látványos akciójelentek követik egymást igényesen kidolgozott belső díszletek és külső kulisszák előtt.

Hogyan készült?

A kőszívű ember fiai egyértelműen a korszak legnagyobb hazai szuperprodukciójának számított, amely az alkotókat technikai szempontból is komoly kihívások elé állította. A monumentális díszleteket sok esetben makettekkel oldották meg, a háttereket pedig – például a párbajjelenetben az alpesi szurdokot – üveglapra festették. Volt olyan jelenet is, amelyben viszont a stilizáció helyett – sajnos – valósághűségre törekedtek: az Ödön szánkóját üldöző farkasokat tényleg lelőtték a forgatás során.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Nincs hiány az 1848–49-es szabadságharcot és előzményeit, illetve következményeit feldolgozó szerzői filmekből; a 80 huszártól a Szegénylegényeken át a Szirmok, virágok, koszorúkig számtalan klasszikus született, de vállaltan a nagyközönség igényeihez szabott produkcióból annál kevesebb készült. A kőszívű ember fia úttörő volt ebből a szempontból, sikerét követően sorra forogtak a hasonló indíttatású produkciók, nagy részük szintén Várkonyi rendezésében (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Egri csillagok). Ha romantikus hevülete, amely a színészek játékstílusában is tetten érhető, mai szemmel néhol talán megmosolyogtató is, Hildebrand István operatőr plánozása, szín- és fényhasználata tanítani való – nem véletlenül tüntették ki a legjobb operatőr díjával az 1967-es filmszemlén, az egyik harci jelenetért pedig technikai különdíjat kapott Cannes-ban.


Egy emlékezetes jelenet 

A kőszívű ember fiai nem olyan áthallásos film, mint az ugyanabban az évben, ugyanazon stúdió gyártásában készült Szegénylegények, de mivel az amnesztia évében (1963) forgatták, a Baradlay fivérek sorsa óhatatlanul is emlékeztethette a korabeli nézőt az '56-os forradalmat követő megtorlásokra. Talán a legerősebb, legszívszorítóbb jelenet, amelyben tévedésből Ödön helyett Jenőt kap idézést a katonai törvényszéktől. A forradalom ügyéért eleinte egyáltalán nem lelkesedő legkisebb testvér egyetlen pillanat alatt dönti el, hogy vállalja családjáért a mártíromságot, ezt azonban nekik nem árulhatja el.

Tanároknak

A reformkor és 1848

A rendező

Várkonyi Zoltán (MTI Fotó: Várkonyi László)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Ernyei Sándor (forrás: MNF)