A Filmarchívum a berlini fesztiválon.

2018

A Berliner Zeitung cikke a Berlinale Classics-ról Letöltés

A szekciók zűrzavarában könnyű átsiklani a Berlinale Classics programjai felett. Itt olyan restaurált filmklasszikusokat mutatnak be, amelyeket új fényükben tündökölve tekinthetnek meg majd a következő generációk is. Idén hét film kerül terítékre; ezek közül három izgalmas módon reflektál egymásra. S bár a maga módján mindegyik a hidegháború produktuma, de létük már önmagában túl is mutat azon.
[…]
Kalatozov (Szállnak a darvak, 1957) és Lumet (Bombabiztos, 1964) filmjeinek mintegy epilógusaként hat Enyedi Ildikó ikertörténete, Az én XX. századom. Az 1988-ban magyar-NSZK koprodukcióban készült film a filmezés korai évtizedeinek eszköztárát idézi nyugtalan mozgásaival, túlhajtott gesztusaival, körblendéivel és színpadias mikrolátványosságaival. A városi atmoszféra és mindenekelőtt az elektromosság a technika diadalát zengi.

Az ártatlanság és utópiák korának megidézése és a későbbi korok katasztrófáiról való előzetes tudás egyként táplálja a film felkavaró energiáit. A két testvér, Dóra és Lili, anyjuk halálát követően teljesen eltérő életutat jár be. Az egyik femme fatale lesz, a másik prűd anarchista. Anélkül, hogy tudnák, közös szeretőjük köti össze őket – aki szintén nem tudja, hogy két különböző nővel van kapcsolatban. Döbbenetesek Az én XX. századom európai dimenziói. A vasfüggöny lebontása előtt készült film könnyűszerrel ível át minden határon. A kettős szerepben Dorota Segda lengyel színésznő brillírozik, a rejtélyes szeretőt az orosz Oleg Jankowski (Nosztalgia), Otto Weiningert pedig a bécsi Paulus Manker játssza.

Ez a film egy csoda történetét meséli el úgy, hogy maga is egy csoda. 30 évvel ezelőtt egy elsőfilmes rendező látszólag a semmiből mesterművet alkotott. Egy fél élettel később Enyedi ismét egy mindenki által csodált filmmel, a Testről és lélekről-lel jelentkezett, amely 2017-ben Arany Medvét nyert Berlinben, idén pedig Oscar-jelölést kapott. A csoda folytatódik.”

(Claus Löser: In neuem Glanz, Berliner Zeitung, 2018.02.22.) 

A Cahiers du Cinéma cikke Letöltés | A cikk magyar fordításban itt olvasható 

A Filmarchívum katalógusa Letöltés | ISSUE 

Hungarian Film Magazin ISSUE


 

2017

A Filmarchívum katalógusa Letöltés | ISSUE 

Hungarian Film Magazin ISSUE 

A Sight&Sound a magyar filmarchívum felújított filmjeiről Letöltés

„A holnap mindig ma kezdődik!”

Az idén 60 éves Magyar Nemzeti Filmarchívum mintegy 70 ezer filmet őriz. Kiemelt feladatának tekinti minden magyar vonatkozású filmanyag őrzését, restaurálását, vetítését. Megtalálhatók itt a Lumière testvérek 1896-ban Budapesten forgatott Lánchídjától  a nagy hollywoodi karriert befutott  magyarok (Kertész Mihály, a Kordák, André de Toth, Zsigmond Vilmos) korai munkái, a Bauhaus kiemelkedő alakjainak (Moholy Nagy László, John Halas, George Pal, Félix Kassowitz, Macskássy Gyula) filmjei és a modern magyar filmet világszinten képviselő alkotók: Jancsó Miklós, Szabó István, Mészáros Márta, Huszárik Zoltán, Tarr Béla, Bódy Gábor életműve.

2017 januárjától a Filmarchívum Magyar Nemzeti Filmalappal történt fúziója következtében végre beindulhatott egy átfogó filmfelújítási program, amelynek keretében több száz magyar film újul meg az elkövetkezendő évtizedekben. A program keretében idén 15 magyar filmklasszikus kerül teljes körű 4K-s felújításra Hungarian Filmlabbal való stratégiai együttműködésben. Ezek közül kiemelt jelentőségű az idén 100 éves Fábri Zoltán filmrendező életműve. A háromszor a Cannes-i Fesztivál versenyébe válogatott, kétszer  Oscar díjra jelölt, Velencében, Moszkvában, Berlinben többször díjazott filmrendező a Körhinta című filmjével szerzett magának világhírt az 1956-os Cannes-s filmfesztiválon, ahol François Truffaut a Cahiers du Cinéma kritikusaként, személyes listáján Grand Prix-re, a főszereplő Törőcsik Marit pedig a Legjobb női alakításra tartotta érdemesnek. 

A felújított filmek belföldi és nemzetközi terjesztésre kerülnek a Filmarchívum által. A Filmarchívum és a Magyar Nemzeti Filmalap korábban is sikerrel mutatott be a Magyar Filmlaborral való együttműködésben felújított filmremekeket. Az elmúlt években a Lumière Festival, a Cannes Classics, a Toronto International Filmfestival és még számos nemzetközi filmfesztivál nagyvásznain jelent meg nagy sikerrel Kertész Mihály 1914-ben forgatott filmje, A Toloncz, Jancsó Miklós Szegénylegények című korszakalkotó alkotásának és Makk Károly Szerelem című kortalan remekművének restaurált verziója. Ez utóbbi két film nemzetközi mozibemutatójára is sor került, pl. Franciaországban. Olyan egykori nagy tematikus stúdiók hagyatékával egészült ki az archívumi gyűjtemény, mint az Európa art mozi-hálózataiban is jól ismert Balázs Béla Stúdió állománya; vagy a volt állami óriás reklámcég, a MAHIR teljes archívuma, és a 100 éves világhírű magyar animáció Pannónia Stúdióban készült remekművei.

A Filmarchívum az ország egyetlen filmes szakkönyvtára mellett unikális plakát- és fotógyűjteménnyel, egyedi jelmez-és díszlettervekkel is rendelkezik. FIAF tagként nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi együttműködésre. A Magyar Nemzeti Filmalap részeként a megújult Filmarchívum tervei között szerepel egy modern Filmmúzeum/Cinématheque létrehozása és egy budapesti klasszikus filmfesztivál beindítása. 

„A holnap mindig ma kezdődik!” – Balázs Béla 

(Hungarian Film Magazin, Berlin 2017)

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN