Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

A magyar díszlettervező, aki külföldön lett világhírű

MTI/Filmarchívum |

25 éve hunyt el Trauner Sándor Oscar-díjas díszlettervező, festőművész. Ő teremtette meg a francia lírai realizmus látványvilágát, Hollywoodban világsikert aratott filmek alkotótársa volt, élete során mintegy nyolcvan filmben dolgozott, magyarban azonban csak egyszer.

1906. augusztus 3-án Budapesten született Trau Sándor néven. Festőművésznek készült, a Haris közi szabadiskolában Rippl-Rónai József óráit látogatta, majd Podolini-Volkmann Artúr Váci úti festőiskolájába járt, 1924-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa volt. 1927-ben tagja volt a Képzőművészek Új Társaságát megalakító avantgárd csoportnak. Egy könyvesboltban rendezte első kiállítását, ahol megismerkedett Kassák Lajossal, akinek személyisége nagy hatást gyakorolt rá. Részt vett a baloldali Munka-kör alkotóközösség tevékenységében, a Munka című folyóiratban megjelenő képeit DOR néven jegyezte.

Hatévesen, szüleivel (forrás: Alexandre Trauner : Décors de cinéma / Entretiens avec Jean-Pierre Berthomé – Paris: Jade-Flammarion, 1988)

Vác, 1925 nyara (forrás: Alexandre Trauner : Décors de cinéma / Entretiens avec Jean-Pierre Berthomé – Paris: Jade-Flammarion, 1988)

A hivatalos szankcióktól tartva, illetve az erősödő antiszemitizmus miatt – Csók István tanácsára – 1929-ben Franciaországba emigrált. Párizsban Littmann Frigyes szobrász ajánlotta be díszletfestőnek, első díszleteivel 1930-ban debütált Luis Bunuel Aranykor című filmjében. Még ugyanabban az évben Lazare Meerson asszisztenseként vett részt René Clair első hangosfilmje, a Párizsi háztetők alatt díszleteinek elkészítésében. 1936-ig tizennégy filmben dolgozott Meerson mellett, Clair, Marc Allégret és Claude Autant-Lara műveiben, 1937-től önálló díszlettervezőként foglalkoztatták. A rendező Marcel Carné, az író-költő Jacques Prévert és a zeneszerző Kozma József társaságában tagja lett a költői realizmust megvalósító híres Carné-négyesnek, ő tervezte a rendező Ködös utak, Külvárosi szálloda és Mire megvirrad című melodrámáinak díszleteit.

Ködös utak (Marcel Carné, 1948)

A második világháború idején, Franciaország veresége után zsidó származása miatt bujkálni kényszerült. Dél-franciaországi illegalitásában készítette Jean Grémillon A nyár fényei, Carné A sátán követei és Szerelmek városa című filmjeinek díszleteit, ám neve csak később kerülhetett fel a stáblistára. Párizs felszabadulása után újra a saját nevén dolgozhatott, Az éjszaka kapui című Carné-film után, az 1950-es években sok amerikai filmrendező kereste meg, elsőként Orson Welles Othellójához tervezett díszletet. 1955-ben ismerkedett össze az osztrák származású, de a tengerentúl dolgozó Billy Wilder filmrendezővel, akinek meghívására Hollywoodba költözött, és elkészítette a Délutáni szerelem című film látványterveit. Ezután Wilder mellett Jules Dassin, Martin Ritt, Peter Ustinov és Fred Zinnemann díszlet- és látványtervezőjeként dolgozott.


Legénylakás (1961)

Nevéhez fűződnek többek között A vád tanúja, az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-vígjáték filmváltozata, a Szereti ön Brahmsot?, az Irma, te édes és a Fedora díszlettervei. Az Oscar-díjat 1961-ben vehette át a Billy Wilder rendezte Legénylakás látvány- és díszletterveiért (a fekete-fehér filmek kategóriájában), a vígjáték összesen öt kategóriában kapta meg a kitüntetést. Utolsó amerikai munkáját, John Huston Aki király akart lenni című filmjének díszletét 1975-ben újfent Oscarra jelölték. Ezután végleg visszatelepült Franciaországba, ahol Luc Bessonnal is dolgozott az 1985-ben készült Metró című filmben. 

Trauner Sándor az Irma, te édes díszletében (Billy Wilder, 1963) 

Jack Lemmonnal az Irma, te édes forgatásán (forrás: Alexandre Trauner : Décors de cinéma / Entretiens avec Jean-Pierre Berthomé – Paris: Jade-Flammarion, 1988)

Élete során mintegy nyolcvan filmben dolgozott, magyarban azonban csak egyszer, Simó Sándor 1982-es, nemzetközi koprodukcióban készült Viadukt című alkotásához tervezett díszletet. Színházak részére is dolgozott, egyebek között ő tervezte a díszleteket Jean-Paul Sartre: Kean, a színész című drámájának párizsi előadásához. Az 1930-as években magyar származású fotográfus barátaival, Brassaival és André Kertésszel fáradhatatlanul járta és fényképezte Párizs utcáit, ezek alapján építette fel később a stúdiókban a város letűnt negyedeit, bohémtanyáit, útjait és utcáit. Főként festett díszletekkel és a legkülönfélébb optikai trükkökkel teremtette meg a korhű látványt, hangulatot, a tervezés előtt meg is festette a képzeletbeli filmes teret. Háromszor nyerte el a legjelentősebb francia filmes elismerést, a César-díjat, 1977-ben a Joseph Losey rendezésében készült Klein úr, 1980-ban a Don Giovanni és 1986-ban a Metró című filmek látványterveiért. 1991-ben életművének elismeréseként az Európai Filmakadémia Félix-díjjal tüntette ki.

 1981-ben, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállítás megnyitóján (MTI Fotó/ Horvát Éva)

Műveiből több kiállítást is rendeztek: 1981-ben a Magyar Nemzeti Galériában, 1986-ban a párizsi Képzőművészeti Főiskolán és a lyoni Louis Lumiére Intézetben, 1992-ben a Vigadó Galériában mintegy kétszáz festményét és díszlettervét mutatták be. 2008-ban a párizsi Berthet-Aittouares Galériában festményeiből, 2009-ben a Párizsi Magyar Intézetben Párizs-fotóiból nyílt tárlat. Kepes András 1980-ban televíziós riportfilmet készített vele, és egy nemzetközi konferenciával is tisztelegtek munkássága előtt, 2013-ban a miskolci Jameson Cinefest foglalkozott tevékenységével, idén októberben a szolnoki nemzetközi képzőművészeti filmfesztivált Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál néven rendezték meg. 

Trauner Sándor 1993. december 5-én nyolcvanhét évesen, szélütés következtében halt meg otthonában, a normandiai Omonville-la-Petite falucskában, sírja barátja, Jacques Prévert mellett van a helyi temetőben.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem