Magyar film – Cannes, 1968

Fazekas Eszter |

Éppen 50 éve, hogy elmaradt a verseny az 1968-as, 21. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Ez volt az egyetlen olyan alkalom, hogy két magyar játékfilmet válogattak be hivatalosan a 27 nagyjátékfilmet tartalmazó versenyprogramba.

Az 1967-ben forgatott Jancsó Miklós Csillagosok katonák és Sára Sándor Feldobott kő című filmjét. Az előző év is hozott magyar sikert: 1967-ben Kósa Ferenc Tízezer Nap című filmje a Legjobb rendezés díját nyerte el. 1968-ban a tervek szerint a május 10-és 24 között megrendezésre kerülő versenyben ott volt többek között Miloš Forman Oscar-díjra is jelölt filmje, a Tűz van babám! (1967), Carlos Saura Peppermint frappé vagy Jiří Menzel Szeszélyes nyár című alkotása.

Feldobott kő (Sára Sándor, 1968, forrás: MNFA)

Franciaországban ekkoriban már országszerte lázadtak a diákok, sok helyen bezártak az egyetemek, mindenhol sztrájkok voltak. Május 10-én elkezdődött ugyan a fesztivál, Sára Sándor önéletrajzi filmjét még lejátszották. A Feldobott kő szokatlan vizuális erővel láttatja az ötvenes évek véres történelmét. A főszereplő fiatal figuráns, akiből a film végére filmrendező lesz, teodolitján át a néző a Magyarországot a feje tetejére állítva látja, hatalmas totálokban. Sára filmjét még megtapsolta a fesztivál közönsége, de Jancsó Miklós Csillagosok katonák című filmje már nem került vetítésre, mert Cannes-ra is átragadt a párizsi „hangulat”.

Feldobott kő (Sára Sándor, 1968, forrás: MNFA)

Hogy kifejezzék szolidaritásokat az országban kibontakozó szociális mozgalmakkal, a Nouvelle Vague rendezői – François Truffaut, Jean-Luc Godard, Claude Lelouch, Claude Berri, Roman Polański, Louis Malle, Jean-Pierre Léaud és a többiek – a fesztiválpalota nagytermében csináltak forradalmat. Monica Vitti Roman Polański, Louis Malle lemondott zsűritagságáról, Alain Resnais, Carlos Saura és Miloš Forman pedig visszavonta a filmjét a versenymezőnyből, a fesztivál leállítását és a filmgyártás demokratizálását sürgették.

Jancsó Miklós a Csillagosok katonák forgatásán (1967, forrás: MNFA)

Jancsó grandiózus filmje, amely a Szegénylegényekhez még hasonlóan konkrét történelmi szituációban, az 1918-as orosz polgárháború modellezésével vizsgálta a forradalmi magatartásformák struktúráját; Párizsban, majd Pesaróban került vetítésre, ahol mintegy ezer ember nézte döbbent csodálattal. A zsűri tagja, Monica Vitti később felidézte, hogy ő Jancsó filmjének szerette volna adni az Arany Pálmát, és kifejezte óhaját, hogy Jancsóval forgasson. Barátnője, Giovanna Gagliardo forgatókönyvíró révén megteremtődött egy későbbi olaszországi forgatás lehetősége is (La Pacifista, 1970).

A Cannes-i „forradalom” hatására 1968. június 14-én létrejött Société des Réalisateurs de Films (SRF) kezdeményezésére a fesztivál hivatalos programja mellett létrejött egy párhuzamos rendezvénysorozat (a Rendezők Kéthete / La Quinzaine des Réalisateurs / Directors' Fortnight), amely a világ fiatal, szerzői, kísérletező filmeseinek szemléje lett. Az első, 1969-es válogatásban 68 nagyjátékfilm és 40 rövidfilm szerepelt, köztük Jancsó Miklós Sirokkó (1969), Mészáros Márta Holdudvar (1968), valamint Elek Judit Meddig él az ember (1967) című alkotásait hívták meg.

A mostani program keretében újravetítették a két játékfilmet: március 29-én a Sirokkót és április 12-én a Holdudvart, s plakátjukat az idei La Quinzaine des Réalisateurs rendezvénysorozat keretében állítják ki.



A cikk a Hungarian Film Magazin, 2018 Cannes számában jelent meg.

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN