Közeleg a karácsony!
DVD-ink online is megvásárolhatók:
 

Bookline
despot.hu
Flaccus Könyvesbolt
Írók Boltja
Kultúrbarlang
Líra
Xpress

Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Janikovszky Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

A karizmatikus filmmogul: Korda Sándor

Balogh Gyöngyi |

Az angol filmtörténészek egyhangúan elismerik, hogy a brit filmproducerek közül egy sem rendelkezett az erőnek, az egyéniségnek és a fantáziának azzal a keverékével, mely Sir Alexander Kordát nemcsak Anglia, hanem a világ egyik legtekintélyesebb, legkarizmatikusabb filmmoguljává tették.

Ő volt az egyetlen angol producer, akit extravagáns showman-i képessége, nagyarányú rizikóvállaló készsége miatt még Hollywoodban is komolyan vettek, sőt tiszteltek. Korda negyedszázad alatt bebizonyította, hogy egyenlő velük fényes kasszasikerek megvalósításában, ugyanakkor olyan kifinomultsággal és stílussal rendelkezik, melyet ők soha nem tudtak elérni.

Sir Alexander Korda a magyar Alföld eldugott kis falujában született. Az 1910-es évek elején újságíróként kezdte pályáját, érdeklődése hamar a filmek felé fordult, több filmes szaklapot alapított és szerkesztett. A magyar filmtörténészek az egyik első magyar filmkritikusként, a magyar filmelméleti gondolkodás úttörőjeként tartják számon. 1914-ben kezd rendezni, 1917-ben pedig már a legnagyobb magyar filmgyár, a Corvin igazgatója és főrendezője. Európai színvonalú, korszerű műtermet építtetett, s kialakította a filmgyártás máig érvényes rendjét és munkastílusát. A műterem még ma is áll, és sok évtizeden át volt a magyar filmgyártás fontos helyszíne. Korda igényességét jelzi, hogy stúdióvezetőként és rendezőként is rendkívül fontos szerepet szánt az irodalmi alapanyagnak.

Újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt, melyet Vajda László hírlapíró vezetett (aki később Németországban európai hírű szakemberré vált, G. W. Pabst munkatársa lett), a legtöbb Corvin forgatókönyvet ő írta. A Corvin filmgyár fő célkitűzése az igényes irodalmi filmek készítése volt. A terveikben első helyen a magyar irodalom klasszikusai szerepeltek, melyek megfilmesítése sajátos levegőjű filmeket eredményezett. Ezek egyike Az aranyember (1918), mely a romantikus prózairodalom legkiemelkedőbb magyar képviselője, Jókai Mór regénye alapján készült. A filmet Korda Sándor rendezte, s ez az egyetlen magyarországi filmje, mely vetíthető formában fennmaradt.

Az aranyember

1919-ben a Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért a Tanácsköztársaság leverése után kénytelen elhagyni Magyarországot. 1919-1922-ig a bécsi Sascha Film rendezőjeként kosztümös történelmi filmekkel nemzetközi hírnévre tesz szert, 1923-ban Berlinben pedig már saját filmgyárat alapít (Alexander Korda Film Company), mely pikáns vígjátékaival arat sikert. Az európai sikerek után nyitva áll az út számára Hollywoodba (1926-ban a First National rendezője). Filmjeivel sikert arat, néhány év múlva mégis visszatér Európába, mivel az amerikai filmgyártás egyetlen motivációján, a közönségsiker elérésén túl nála mindig fontos szerepet játszik a filmek kulturális presztízse, melyre Hollywoodban nem volt igény.

1930-ban Párizsban dolgozik, ahol Marcel Pagnollal elkészíti a Marius-t a francia filmművészet egyik első, ma már klasszikusnak számító, hangosfilmjét, 1932-ben Londonban telepszik le. Korda, aki mindig, minden társaságban megtalálta a helyét, szellemességével, lenyűgöző gondolataival mindenkit meghódított, hamarosan a brit kulturális és társasélet középpontjába kerül. Sikerül talpra állítania az amerikai filmek dömpingjétől válságba került angol filmgyártást. Létrehozza a London Film Ltd.-t, Denhamben felépítteti a filmvárost, s néhány év alatt versenyképessé teszi az angol filmet.

Rendezői pályája is ezekben az években éri el csúcspontját. Már korábbi filmjeiből (Tragödie im Haus Habsburg, 1924; Eine Dubarry von heute, 1927; The Privat Life of Helen of Troy, 1927) is kiderült, hogy Kordát az egyén titkos, privát története és a közösség nyilvános története, ösztönsors és világtörténelem kapcsolata érdekli. Londoni filmjeinek is kedvenc témája a királyok és más kiemelkedő történelmi személyiségek szerelmi élete (The Private Life of Henry VIII, 1933; The Privat Life of Don Juan, 1934; Rembrant, 1936; That Hamilton Woman, 1941). 1942 nyarán VI. György angol király lovaggá üti az angol filmiparban szerzett érdemeiért, az angol nemzeti filmgyártás fellendítéséért. Az utóbbi években megjelent Korda monográfiákból kiderül, hogy valójában a nácizmus elleni küzdelemben való részvételéért kapta ezt a kitüntetést.

Az Eszményi férj (1947) forgatásán (forrás: MNFA Fotótár)

Sir Alexander Korda hét országban összesen 63 filmet rendezett, 54 film producere, 6 film forgatókönyvírója volt. Magyarországon készült 25 filmje közül Az aranyember (1918) mellett csak a Nagymama (1916) és a Yamata (1919) rövid töredéke maradt fenn. Pályájáról több monográfia és film készült. Ha nevét beütjük a Google keresőbe, 1 520 000 találat jön ki, ennyi helyen említik, s írnak róla hosszabb-rövidebb cikkeket. 1993-ban, születésének 110. évfordulója alkalmából Korda I Don't Grow on Trees címmel kétrészes dokumentumfilm készült róla a BBC produkciójában, Sásdy Péter rendezésében. John Fleet 2018-as filmjét, a Churchill és Korda Sándor-t a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában láthattuk.

A honlap zavartalan működése érdekében cookie-kat (sütiket) használunk.RENDBEN