Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Joseph Mankiewicz, a sokoldalú rendező

MTI/Filmarchívum |

25 éve, 1993. február 5-én halt meg Joseph Mankiewicz négyszeres Oscar-díjas amerikai filmrendező. Ő az egyetlen, aki két egymást követő évben rendezőként és forgatókönyvíróként is elnyerte a filmvilág legrangosabb kitüntetését, Mindent Éváról című drámája elsőként kapott ma is rekordnak számító 14 Oscar-jelölést.

1909. február 11-én született a Pennsylvania állambeli Wilkes-Barre városkában, németországi lengyel emigráns szülők gyermekeként. A középiskola után a Columbia Egyetemre iratkozott be, közben újságírással is foglalkozott. Egy ideig a Chicago Tribune című lap berlini tudósítója volt és az UFA filmgyárban német némafilmek angol feliratozását végezte. Húszévesen ment Hollywoodba szerencsét próbálni, útját forgatókönyvíró testvére, Herman is egyengette, aki 1941-ben kapott Oscar-díjat az Orson Welles rendezte Aranypolgárért. Előbb mások némafilmjeihez írt párbeszédeket, majd saját forgatókönyvek írásába fogott, pályafutása során csaknem félszázat jegyzett. Oscar-díjra először 1931-ben a Skippy című film egyik forgatókönyvírójaként jelölték. Producerként is gyűjtött tapasztalatokat, többek között Fritz Lang első amerikai filmje, a Téboly, George Cukor Philadelphiai történet és Az év asszonya című vígjátékait gondozta, utóbbiban játszott először együtt a Spencer Tracy-Katharine Hepburn álompár.

Mankiewicz forgatási szünetben


Mankiewicz 1946-ban a gyengélkedő Ernst Lubitsch helyére ugrott be először rendezőként, filmes példaképétől A sárkányvár asszonya című filmdráma rendezését vette át. Három évvel később, 1949-ben pedig már a rendezői és a forgatókönyvírói Oscar-díjat vehette át az Egy levél három asszonynak című filmért. 1950-ben forgatta pályafutása legnagyobb sikerét: a Mindent Éváról című lélektani drámát addig példátlan módon 14 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ezt a rekordot csak 1997-ben a Titanic és tavaly a Kaliforniai álom tudta beállítani. A film hat díjat nyert el, és ismét hazavihette a legjobb rendezésért és forgatókönyvért járó aranyszobrocskát. (Abban az évben a Nincs kiút című filmdráma egyik forgatókönyvírójaként is jelölték, de csak egyszer győzhetett...) Ezzel mind a mai napig ő az egyetlen, aki két egymást követő évben győzött ebben a két kategóriában, s azon három filmes egyike, akik kétszer egymás után kaptak rendezői Oscart, a másik kettő: John Ford (Érik a gyümölcs, 1941; Hová lettél, drága völgyünk? 1942) és a mexikói Alejandro González Inárritu (Birdman, avagy a mellőzés meglepő ereje, 2015; A visszatérő, 2016).

Szívesen nyúlt irodalmi alapú történelmi drámákhoz: 1953-ban parádés szereposztásban vitte filmre a Julius Caesart (Marlon Brando ebben nyújtotta egyetlen Shakespeare-alakítását), s övé a legismertebb, 1963-ban bemutatott Kleopátra-feldolgozás is. A producerek eredetileg Rouben Mamouliant szemelték ki rendezőnek, de ő 1960-ban a nehézségek miatt bedobta a törülközőt, s utóda Mankiewicz lett. A film elkészítése minden résztvevő számára folyamatos rémálom volt (sokak szerint a végeredmény is az lett), ráadásul a produkció négy órán át tette próbára a nézők figyelmét. A négy hónaposra tervezett forgatás – egyebek között a főszereplő Elizabeth Taylor betegsége miatt – három évig tartott, a díszleteket előbb Londonban, majd Rómában húzták fel. A költségvetés a szerényebb kezdetekről 48 millió akkori (mintegy 400 millió mai) dollárra hízott fel, így a Kleopátra ma is az egyik legdrágább filmalkotásnak számít. S hiába lett abban az évben a legtöbb bevételt termelő film, a készítésére fordított pénzt nem hozta be, amire sem azelőtt, sem azóta nincs példa.

Ava Gardnerrel forgatáson

 Szerény vigasz lehetett a producerek számára, hogy a forgatáson Taylor és Richard Burton egymásba szeretett, s mivel a viharos románc folyamatosan a lapok címoldalán szerepelt, a reklámköltségeken spórolhattak. A Kleopátra azzal is bekerült a filmtörténetbe, hogy Elizabeth Taylor lett az első színésznő, akinek gázsija áttörte az egymillió dolláros határt. A film négy Oscar-díjat kapott, s az évek során szerény nyereséget is termelt, összességében mégis bukásként könyvelték el. 1954-ben Ava Gardnerrel és Humphrey Bogarttal forgatta A mezítlábas grófnő című melodrámát, majd 1958-ban Graham Greene A csendes amerikai című regényét vitte filmvászonra. Az adaptáció nagy vihart kavart, mert megváltoztatta az író üzenetét: Greene ugyanis élesen támadta az amerikai jelenlétet Indokínában, a rendező azonban jó hazafiként Washington vietnami politikáját dicsőítő propagandafilmet készített, még a befejezést is átírva, amit Greene nemes egyszerűséggel „árulásnak” minősített. Egy évvel később készült Tennessee Williams műve alapján a Tavaly nyáron hirtelen, ezután rendezett westernkomédiát (Volt egyszer egy gazember) és musicalt (Pasasok és babák), s a Metropolitan Operában színre vitte Puccini Bohéméletét.


Oscar-díjra kilencszer jelölték, utoljára 1973-ban hattyúdala, a Michael Caine és Laurence Olivier főszereplésével készült A mesterdetektív című krimi rendezéséért. Mankiewicz élete utolsó évtizedét a filmipartól távol töltötte, de gyakori vendég volt tévés műsorokban és szívesen tartott előadásokat, ilyenkor hallgatóságát Hollywood fénykorából származó anekdotákkal szórakoztatta. 1933-ban egyik alapítója, 1950-51-ben elnöke volt az amerikai televíziós rendezők egyesületének (SDG).

Nyolcvannegyedik születésnapja előtt hat nappal, 1993. február 5-én halt meg szívroham következtében Bedfordban.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem