Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Viscontit és Jancsót is megihlette

MTI/Filmarchívum |

December 4-én ünnepli születésnapját Balázsovits Lajos színész, rendező, Jancsó Miklós filmjeinek állandó szereplője, a Játékszín volt igazgatója.

1946-ban született Nagykanizsán. 1965 és 1969 között végezte el a Színművészeti Főiskolát, 1968-ban, még főiskolásként állt először kamera elé Makk Károly Isten és ember előtt című filmjében. Ezt 1969-70-ben számos szerep követte: Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában játszott Kovács Kati partnereként, akivel Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjében is együtt szerepelt. A Sára Sándor rendezte Feldobott kőben, majd Jancsó Égi bárányában, Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! és Rózsa János Bűbájosok című filmjében is játszott.

Az 1970-es évek elején a világhírű olasz rendező, Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére (Halál Velencében, 1971). A szerepet ugyan egy, a figurához korban közelebb álló tizenéves svéd színész kapta meg, de Visconti támogatásával külföldi bemutatkozási lehetőséget kapott, 1974-ben Liliana Cavani olasz filmrendezőnő Milarepa tibeti jógiról készült filmjének főszerepét játszhatta el. A fiatal színészt a magyar rendezők felnőtt- és gyerekfilmekben egyaránt előszeretettel foglalkoztatták, játszott Kovács András Staféta (1971) és Palásthy György Hahó, a tenger! (1971) című filmjében és számos tv-filmben.

Jancsó Miklóssal folytatott együttműködése továbbra sem szakadt meg. A 19. századi agrárszocialista mozgalmak idején játszódó Még kér a népben (1972) és a Gyurkó László drámája alapján készült Szerelmem, Elektrában (1974) is játszott. Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki 1976-ban bemutatott közös eposzuk, a Magánbűnök, közerkölcsök, amelyet az 1976-os cannes-i filmfesztiválra az egyik olasz versenyfilmként neveztek be. A mayerlingi tragédiáról szóló, a szexualitás ábrázolásában akkor merésznek számító alkotást Olaszországban pornográfia vádjával egy időre be is tiltották, és bíróság elé idézték a producert meg a rendezőt. Magyarországon csak a nyolcvanas évek végén mutatták be, de a legenda szerint a jugoszláviai vetítésekre autóbuszos kirándulásokat szerveztek a dél-magyarországi településekről, nem utolsósorban a Rudolf trónörököst – időnként ruhátlanul – alakító Balázsovitsért. A magyar rapszódia (1978) és az Allegro barbaro (1979) című Jancsó-művekben, majd az 1987-es Szörnyek évadjában is láthatta a közönség. Ő alakította Kalmár tanár urat a Zsurzs Éva rendezte, négyrészes Abigél című televíziós filmsorozatban 1978-ban. Rényi Tamás Élve vagy halva (1980) című történelmi kalandfilmjében Noszlopy Gáspár alakját formálta meg. Felvillant Szabó István Oscar-díjra jelölt művében, a Bizalomban (1980) és Fábri Zoltán Requiemjében is (1981).

A filmszerepekkel elhalmozott művész színházi pályafutása 1968-ban a Madách Színházban kezdődött, majd 1974-től a Vígszínházban folytatódott. 1979-ben csatlakozott a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) színtársulatához. 1982-ben visszatért a Madáchba, 1991-ben pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött. A korábban lírai alkatú, idővel karakterszínésszé vált művész életében a filmezést – bár Jancsó szerepajánlatait továbbra sem utasította vissza – végül csaknem teljesen háttérbe szorította a színpad, amikor 1992-ben nemzeti színházi tagságát a Játékszín igazgatói székére cserélte fel.

2015-ben (MTI)

2012-ig igazgatta a teátrumot, amelynek éléről húsz év után távoznia kellett, mert a színház állami támogatását megvonták, majd magánkézbe adták. 1990-92-ig a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. Az utóbbi két évtizedben egyre gyakrabban nyilatkozott közéleti kérdésekről. 2014-ben került a legközelebb a nagypolitikához, amikor az önkormányzati választásokon a Demokratikus Koalíció főpolgármester-jelöltjeként is felmerült a neve. 1969-ben elnyerte a magyar filmszemle díját, 1982-ben Balázs Béla-díjat, 1987-ben érdemes művész címet, 2015-ben Örökös Tagságot kapott a Halhatatlanok Társulatában.

Felesége Almási Éva Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze, lányuk, Edit, szintén a színészi pályát választotta.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem