Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

120 éve született George Cukor

Babos Anna |

120 éve született George Cukor, magyar származású, Oscar-díjas amerikai rendező.

George Cukor magyar zsidó családban született 1899. július 7-én, New York-ban. Édesanyja tokaji, édesapja Nagykállóról indult Amerikába szerencsét próbálni.

A közismert történetet, miszerint a harmincas években a hollywoodi stúdiók igazgatósági szobájának a falán a „Nem elég, ha magyar vagy, egy kis tehetségre is szükség van…” felirat állt, Cukor legendának tartotta, de a magyar filmről elismerően nyilatkozott. „Tény, hogy az amerikai filmművészet megteremtésében oroszlánrész illeti a magyar rendezőket, forgatókönyvírókat, operatőröket. Legjobb barátaim közé tartozott a feledhetetlen Korda Sándor és a ragyogóan szellemes, bár Amerikában kissé talaját vesztett Molnár Ferenc. Nem kis meghatottsággal néztem a közelmúltban – egykori feleségével, Darvas Lilivel a főszerepben –, Makk Károly Szerelem című kitűnő filmalkotását. S igyekszem minden Budapestről érkezett filmet megtekinteni. Legutóbb Szabó István Mephistóját láttam, joggal érdemelte ki az Oscar-díjat!” (Hétfői Hírek, 1982)

George Cukor karrierjét 1918-ban, Chicagoban kezdte, mint színházi segédrendező. 1919-ben már önállóan dolgozott a Broadway-n. 1930-tól került közelebb a filmhez, először mint dialógrendező és asszisztens. Rendezőként a Paramount, illetve később az RKO és az MGM alkalmazásában is dolgozott. Kezdetben többek között Ernst Lubitschcsal és Rouben Mamouliannal is dolgozott együtt. A harmincas évek végére pályája csúcsközelbe ért, az Elfújta a szél (1939) rendezését ő kezdte el, de három hét múlva át kellett adnia a stáb vezetését Victor Flemingnek.

„Magyarországon mindössze egyetlenegyszer, 1936-ban jártam. Szüleim azonban otthon magyarul beszéltek.” – Interjú George Cukorral (Bános Tibor, 1975, forrás: MNFA könyvtár)

 A legkiválóbb színházi szakemberek közé tartozott. Filmrendezőként egyedülálló életművet hozott létre, érzékenysége a kritikusok és a közönség elismerését egyaránt elnyerte. Olyan sztárokkal dolgozott, mint Greta Garbo (A kaméliás hölgy, 1937; A kétarcú nő, 1941) Ingrid Bergman (Gázláng, 1944), Judy Garland (Csillag születik, 1954) vagy Audrey Hepburn (My Fair Lady, 1964). Továbbá az ő rendezésében indult Marilyn Monroe utolsó filmjének forgatása (Valamit adni kell, 1962), melyből a színésznő halála miatt csak az első fél óra készült el.

Különböző műfajokban alkotott, sokoldalúságát az irodalmi alapanyag teljesítette ki - „ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek.” A spontaneitás hitelességét elképzelhetetlennek tartotta jól megírt mű nélkül. Adaptációi, többek között, a Copperfield Dávid (1935) és a Rómeó és Júlia (1936).

Filmjeit, különbözőségük ellenére, a női nézőpont érvényesítése, illetve Cukor érzékeny színészvezetése teszi egységessé. A rendezésre, az alkotás folyamatára a színészekkel való közös munkaként gondolt: „Vannak közülünk olyanok, akik vizuálisan, a kamerával érik el a céljukat, én inkább a színészekkel. Az ő adományuk, mint a tehetség mindenféle adománya, örökké hozzáférhetetlen rejtély marad előttünk.”

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem