Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Búcsú Xantus Jánostól

Fazekas Eszter |

A filmhez nem elsősorban pénz kell, hanem akarat, vágy, együttműködés, melegség és kifejezési vágy – mondta egyik utolsó interjújában.

2012. november 13-án meghalt Xantus János 59 éves, Balázs Béla-díjas filmrendező, tette közzé a Magyar Filmművészek Szövetsége. Az Eszkimó asszony fázik és a Rock térítő című, kultikussá vált filmek rendezőjét súlyos betegséget követően érte a halál. Xantus János 1953. november 7-én született Budapesten. Képzőművész édesapja nyomán eredetileg festő vagy biológus szeretett volna lenni, de már 18 évesen filmezett. Gazdag Gyula A sípoló macskakő című filmjében lázadó diákot alakított, csirkecsonttal a nyakában, aki nem tagolódik be a táborvezető által megkívánt engedelmes masszába, gyakorlatilag mindenkivel összeveszik. A film klasszikus gumimacskakő-jelenetének hangadó diákja.

A Valami van a tekintetében című film forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Egyik utolsó interjújában arról beszélt a filmhu-nak, hogy „a filmhez nem elsősorban pénz kell, hanem akarat, vágy, együttműködés, melegség és kifejezési vágy”. Hihetetlen tehetsége és képessége volt arra, hogy ezt a törekvést – legyenek bár filmjei egymáshoz nem hasonlítható, eltérő műfajú és stílusú alkotások – zsigeri erővel, érzékileg valósítsa meg. Balázsbélás nemzedéke tagjaihoz hasonlóan látványosan szakított a professzionális, sok pénzből forgató akadémista filmezéssel, de a kifulladó modernizmussal is, miközben mindkét módszer eszközeit alkalmazza „új érzékenynek”, „posztmodernnek” nevezett, extravagáns munkáiban. Xantust a lírai, abszurd, groteszk és a tragédia egymásba játszása – a hangulati határátkelők izgatták. Játékosság, irónia, vállalt amatőrizmus, markáns vizualitás, dokumentativitás egyszerre jellemezték ezeket a vibráló, szenvedélyes műveket, a magyar új érzékenység legnépszerűbb alkotásait. 

Makk Károly kedvenc tanítványa már a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is kivételesen egyedi szemléletű, egymáshoz nem hasonlítható filmeket rendezett. (Werther élete, És így s eképp tovább, 1978) Ez utóbbi kísérleti filmmel azt a jellegzetes „balázsbélás” dokumentarista módszert képviselte, ahogy a Stúdió tagjai kibiztosított mikrofonnal jártak-keltek az utcán, s az „életet” igyekeztek  fölvenni. E film rendkívüli méltósággal ábrázolt süketnéma főszereplőjének motívumából nőtt ki az Eszkimó asszony fázik ötlete, a meghökkentő, valóságot túlszínező stílust pedig a Balázs Béla Stúdióban készített két rövidfilm, a Diorissimo (1980) és a Női kezekben (1981) bizarr világa nyomán fejlesztette tovább.

E „hiperfikcionalista” filmek játékos stílusgyakorlatként keverik a hagyományos narrációt és a modernizmusra jellemző kollázstechnika elemeit, improvizációt, dokumentarizmust (még a bulgár tengerparton megesett szeretkezést végigkísérő szamár motívuma sem volt megírt: véletlenül találták ott a helyszínen) és a thriller, a melodráma, a burleszk és az abszurd mese motívumait. Ezek a filmek nemcsak Xantusék generációjának zavarbaejtő életérzését tükrözik („Dobd ki a degenerált életed az ablakon, mint a szart, és csinálj helyette másikat!”, hanem a magyar underground zenei élet tökéletes kordokumentumai is egyben (Eszkimó asszony fázik: Trabant és Méhes Marietta, Rock térítő: Neurotic és Pajor Tamás). Az Eszkimó asszony fázik erejét jellemzi, hogy Méhes Mariettáról még azt is megírták, ő az új érzékenység Marilyn Monroe-ja: megjelenésével, közhelyes, affektált beszédével, monoton, rezignált énekével a „magára maradt én”. A süketnéma állatgondozó férj (Lukáts Andor) kataton dobolása pedig a világ filmtörténetének is emlékezetes pillanata.

Lukáts Andor jelenetét rendezi a Valami van a tekintetében című film forgatásán 1985-ben. (MTI/Friedmann Endre)

Xantus János nehezen tudta feldolgozni, hogy a nagy sikert, amelynek a közelébe került, Cannes-ban mégsem érte el az első filmjével (Jim Jarmusch Florida a Paradicsom című filmje kapta meg végül az Arany Kamerát). Kevés rendező vall olyan őszintén pályáról, az elmaradt sikerről, háttérbe szorulásról, mint ő, az Eszkimó asszony fázik DVD-kiadásának alábbi extrájában.

Talán ezzel is magyarázható, Xantus 1990 óta szinte kizárólag kísérleti- és dokumentumfilmeket készített, 1992-től haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeretett filmrendezőtanára volt. Utolsó dokumentumfilmje, a Kiki a csoportban is egy jellegzetes kísérlet: befejezetlen, interaktív pszichodráma, „az együttműködés, a melegség és a kifejezési vágy” csak rá jellemző, csodálatos megvalósulása.

Kedves János! Isten Veled!

Xantus Jánosról a Filmkultúrán:
Boronyák Rita: Kiki az Operaházban (2012)
Meleg Gábor: Eszkimó asszony fázik (dvd-kritika, 2011)
Boronyák Rita: Vége a világnak, vagy jól jött nekem? (interjú, 2002)
Kövesdy Gábor: Hullahopp a nagyteremben (1998)

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem