Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Berky Lili

Lencsó László |

Már régen könyvet kellett volna írni róla. Monográfiát vagy regényes életrajzot. Utóbbit A némafilmsztár, aki érdemes művész lett címmel tudnám elképzelni. Berky Lili ugyanis egyike a méltatlanul elfeledett nagy magyar színésznőknek, a színpadon és mozivásznon egyaránt. 

Gyakorlatilag gyermekkorától haláláig színpadon volt, s a magyar filmtörténetbe is beírta a nevét. Valódi és nemzetközi sztár volt a némafilm korszakban, az első igazi magyar sztárok egyike, sőt később a hangosfilmen és a színpadon is megállta a helyét, ami azért – lássuk be – ritkaság. Regényes és gazdag élete volt. Színészfamíliába született, s már nyolcévesen szerepelt Krecsányi Ignác híres társulatában, majd később édesapja Erdélyt járó vándortruppjában is.

A némafilmsztár – Berky Lili Marcsa szerepében (1916)

Közben elvégezte a Színiakadémiát, 1903-ban Rátkai Mártonnal együtt kapott oklevelet. 1911-ben Iluskaként debütált a Király Színházban, ahol 1915-ig állt szerződésben. Operettekben, elsősorban primadonnaszerepeket játszott. Kolozsvárra visszaszerződve találkozott a filmmel. Ottani igazgatója, Janovics Jenő az idők szavát értő kitűnő színidirektor volt. Hamar felismerte a film jelentőségét és az új műfajban rejlő lehetőségeket. Így került sor 1913-ban a francia Pathé céggel karöltve a Sárga csikó című film (r: Felix Vanyl) felvételeire, amelynek egyik főszerepét Berky Lili alakította. A forgatás tragikus és kalandos is volt egyben, hiszen az egyik szereplő (Imre Erzsi) halálos balesete miatt a felvételeket leállították, rendőri vizsgálat is zajlott a filmesek körül. A nehézségek ellenére mindmáig ez lett a legsikeresebb magyar film (!), amelynek több, mint 100 kópiáját játszották szerte a világon, még Japánba is eljutott. 1914-ben Jászai Marival játszott együtt Kertész Mihály legkorábbi fennmaradt filmjében, A toloncban (a film éppen digitális restaurálásra vár, cikkünket erről lásd itt)

Berky Lili és Várkonyi Mihály a Sárga csikó forgatásán

Sorra kapta a filmfőszerepeket (Havasi Magdolna, Tetemrehívás, Mesék az írógépről, A gyónás szentsége, A szobalány, A tanítónő), forgatott a kor minden neves filmrendezőjével, Kertész Mihállyal, Korda Sándorral, Mérei Adolffal, Garas Mártonnal és természetesen Janovics Jenővel is. (Utóbbihoz a fáma szerint gyengéd érzelmek is fűzték. Janovics felesége mégis a következő primadonna, Poór Lili lett, Berky pedig hozzáment fiatal és tehetséges kollegájához, Gózon Gyulához, akivel haláláig együtt éltek.) Némafilmes pályája lassan a végéhez közeledett; egyik utolsó szerepe a Korda rendezte Az aranyember Athalie-ja volt.

Berky Lili és Újváry László a Kolozsvári Nemzeti Színházban

Az ifjú színészházaspár visszaköltözött a fővárosba – közben Gózon még a frontot is megjárta – s együtt megpróbálkoztak egy irodalmi kabaré létrehozásával. A Csengery utcai Muskátli Kabaré azonban színvonalas műsora, kitűnő szerző- és színészgárdája ellenére is rövid életű és kevéssé sikeres vállalkozás volt. Berky és Gózon különböző színházakban játszott, ha lehetett, együtt, és általában sikeresen. Mindketten a nézők és a szakma kedvencei is voltak. A szeretetet és népszerűséget nemcsak a velük megesett, széles körben terjedő anekdoták és vidám történetek bizonyítják. „Ugye felesleges mondanunk, hogy ugyancsak a Nemzeti Színházban volna a helye Gózon Gyulának, de feleségének, Berky Lilinek is, aki akár Fáy Szeréna örökébe léphetne”– írta a Délibáb című színházi lap 1930 karácsonyán. A szakmai és közönségóhaj csak fél évtized múlva, Németh Antal igazgatóságának kezdetén vált valóra: Berky Lili 1935-ben férjével együtt a Nemzeti Színház tagja lett, ahol tizenhárom évig, 1949-ig volt színpadon.

Gózon Gyula

A színházakkal párhuzamosan az egyre népszerűbb magyar hangosfilm is jó és hálás szerepekkel kényeztette. A sikerfilmek: Pardon tévedtem, Meseautó, Nem éhetek muzsikaszó nélkül, Három sárkány, Uz Bence, Balkezes angyal, Rózsafabot, Tóparti látomás, Kerek Ferkó és a többi elképzelhetetlenek voltak a Berky Lili által megformált karakterek nélkül. Ám a sikerek közben-után volt egy „kis” második világháború is. Gózonnak bujkálnia kellett a munkaszolgálat elől. 1941–45 között a közönség nagy bánatára, nem hogy együtt nem játszhattak, de az életük is veszélyben forgott. 1945 után Berky Lili fellépett anyaszínháza mellett az Operett- és a Magyar Színházban is. A színházak államosításakor durva és megmagyarázhatatlan igazságtalanság érte: nem szerepelhetett szeretett férjével egy színházban. Megszűnt a tagsága a Nemzetiben, az Ifjúsági Színházhoz irányították át olyan átlátszó indokkal, hogy „itt jobban és hasznosabban dolgozhat az ifjúság nevelése érdekében”. (Való igaz: korábban a rádióban nagyon népszerű háztartási és főzőműsorok vezetője volt).

Gózon Gyula és Berky Lili 1928-ban

Ekkoriban, az ötvenes években a film már nem foglalkoztatta. Olykor-olykor azért meséket mondott a rádióban. Nagyon szép, mély zengésű, kellemes hangja volt. Jó néhányan nőttünk fel az általa olvasott meséken. A vége felé azért járt még az élettől valami Berky Lili számára. 1955-ben újra együtt játszhatott szeretett férjével a József Attila Színházban. Csiky Gergely Nagymamáját adta, Gózon volt a darabban a báró – mint vendég. A megzenésített változatban közös szereplésük óriási sikerszéria lett, a közönség alig akarta leengedni őket a színpadról. Nemsokára a hivatalos elismerés is megérkezett: Berky Lili 1956-ban Érdemes művész lett. Életművét, alakításait mérlegre téve lehetett volna Kossuth-díjas is. Utolsó filmszerepét 1955-ben játszotta Keleti Márton Az élet hídja című mozijában: ő volt az öreg méltóságos asszony. Utolsó színpadi szereplése is alkatához méltóan sikerült: Molnár Ferenc Hattyú-jában (1958, Magyar Néphadsereg Színháza, ma: Vígszínház) Berky Lili alakította a főhercegnőt. Ötvenöt évvel ezelőtt, hosszú betegeskedés után, 1958. február 5-én halt meg. Még mindig nem késő: könyvet kellene írni róla! Ennek megszületéséig, halálának évfordulóján emlékezzünk rá kortársának, a korszak népszerű írójának versével, amely az ünnepelt némafilmsztárt idézi elénk:

Berky Lili Marcsa szerepében

Harsányi Zsolt: Berky Lili

Kincses Kolozsvár ódon házai
Öblös kapuk. Szamos. Mátyás szobor, –
Egy ifjú nőt látunk itt játszani.
Hol víg a filmen, hol meg haldokol.
Történelemben elbújt szép madár:
Korvin holló most szárnyat bontogat.
Magasra szökken s táguló határ
felett belát távol világokat.
Más országokban filmet zúg a gép,
Berregve szép erdélyi tájat ont.
S a tájban őt. És nézik: Ó be szép!
Milyen magyar! – mondjuk mi rá viszont.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem