A Valahol Európában sztorija szerint egy világtól elvonult, különc karmester ad menedéket és közösséget a háború után szülők nélkül maradt gyerekekenek. Bizonyíték nincs rá, de sokan úgy tartják, a figurát Sztehlo Gábor evangélikus lelkész munkássága ihlette.

Múlt pénteken a Francia Intézetben civil kezdeményezésre rendeztek kerekasztal-beszélgetést az európai filmintézetekről, valamint a magyar vágyakról és lehetőségekről. Lesz-e magyar filmmúzeum, vagy már van is? Hogyan lehetne becsatornázni a civil kezdeményezéseket, kihasználva a meglévő intézményi hálózatot?

Könyvajánlónk témája egy olyan kötet, amely nemcsak megtalálható a filmarchívum könyvtárában, de részben ott is íródott. Hőse egy osztrák filmes, aki a harmincas években, miközben magyar pályatársai délibábos népszínműveken munkálkodtak, a puszta valódi életét próbálta filmen visszaadni. Nem volt egy diadalmenet.

A filmarchívum az Egy erkölcsös éjszaka digitálisan felújított és rendezői audiokommentárral kísért DVD-kiadásával köszöntötte a hamarosan 90. születésnapját ünneplő Makk Károlyt, egyben a nagyszámú érdeklődők figyelmébe ajánlotta a rendező közelmúltban megjelent, Szeretni kell című memoárkötetét is.

Lajta Andor, a magyar filmtörténeti kutatások úttörője 1928-ban indított filmes szaklapot Filmkultúra címmel.

Andrássy Katinka lázadó arisztokratából lett „vörös grófnő”. Fiatal lányként romantikus, hősies életre vágyott, amit a nálánál 17 évvel idősebb Károlyi Mihály oldalán meg is talált, bár a romantika esetükben soha nem jelentett idilli körülményeket.

Tabutörő filmeket készített, minden alkotása felér egy társadalomtudományi esettanulmánnyal. Sajátos stílust és egyéni módszert teremtett, de filmjeit a legritkább esetben mutatták be elkészültük idején – ő tartja a legtöbb betiltott film rekordját. Határozat című filmjét az American Film Institute beválasztotta Minden Idők 100 Legjobb Dokumentumfilmje közé.

Karády Katalin titkait, legendáját és mágiáját máig megőrizte. Bár folyamatosan szerepelt a sajtóban, az információkat maga alakította, és mindvégig tudatosan élt is a titokzatosság, a hallgatás legendateremtő erejével – nemhiába hasonlították Greta Garbóhoz.

Claude Lanzmann Cannes-ban 2013-ban, Budapesten most bemutatott filmjének közvetlen tétje nem kicsi: bátor ember, vagy aljas áruló volt Benjamin Murmelstein, a theresienstadti „mintaláger” zsidótanácsának utolsó vezetője. Közvetett tétje ennél is nagyobb: helytálló-e a Hannah Arendt-i „banális gonosz”-ról szóló elmélet.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum szervezésében 2014. október 14-án került sor a régió filmarchívumainak találkozójára. A résztvevők a konferencia keretében vázolták intézményeik helyzetét és legújabb projektjeit.

Amikor a divatblogok részletesen kitárgyalják a sztárok ruháit, cipőit, az a felületes benyomásunk támadhat, hogy a híres színészek több-kevesebb sikerrel követik a divatot. Pedig a legnagyobbak csinálják azt, a filmjeiken keresztül és a magánéletben is, sok esetben klasszis divattervezők közreműködésével. Ez alkalommal 10 híres női cipőt veszünk szemügyre, amelyek filmeknek köszönhetően...

Erich Kästnerről mindenkinek az Emil és a detektívek vagy A két Lotti jut eszébe. Pedig szinte csak véletlenül írta meg a számára világhírt hozó ifjúsági regényt.