50 éve halt meg Gertler Viktor, az Állami áruház, a Dollárpapa, és Az aranyember rendezője.

Annyit énekelt a végzetről, és hát ő maga is minden szerepében a végzet asszonya volt, hogy misztikus személyisége, magánélete az évtizedek alatt teljesen összemosódott ezzel a sejtelmes fogalommal.

A Valahol Európában sztorija szerint egy világtól elvonult, különc karmester ad menedéket és közösséget a háború után szülők nélkül maradt gyerekekenek. Bizonyíték nincs rá, de sokan úgy tartják, a figurát Sztehlo Gábor evangélikus lelkész munkássága ihlette.

Múlt pénteken a Francia Intézetben civil kezdeményezésre rendeztek kerekasztal-beszélgetést az európai filmintézetekről, valamint a magyar vágyakról és lehetőségekről. Lesz-e magyar filmmúzeum, vagy már van is? Hogyan lehetne becsatornázni a civil kezdeményezéseket, kihasználva a meglévő intézményi hálózatot?

Könyvajánlónk témája egy olyan kötet, amely nemcsak megtalálható a filmarchívum könyvtárában, de részben ott is íródott. Hőse egy osztrák filmes, aki a harmincas években, miközben magyar pályatársai délibábos népszínműveken munkálkodtak, a puszta valódi életét próbálta filmen visszaadni. Nem volt egy diadalmenet.

A filmarchívum az Egy erkölcsös éjszaka digitálisan felújított és rendezői audiokommentárral kísért DVD-kiadásával köszöntötte a hamarosan 90. születésnapját ünneplő Makk Károlyt, egyben a nagyszámú érdeklődők figyelmébe ajánlotta a rendező közelmúltban megjelent, Szeretni kell című memoárkötetét is.

Ma 75 éves Szomjas György filmrendező, a Kopaszkutya és az első magyar eastern, a Talpuk alatt fütyül a szél alkotója.

Lajta Andor, a magyar filmtörténeti kutatások úttörője 1928-ban indított filmes szaklapot Filmkultúra címmel.

Andrássy Katinka lázadó arisztokratából lett „vörös grófnő”. Fiatal lányként romantikus, hősies életre vágyott, amit a nálánál 17 évvel idősebb Károlyi Mihály oldalán meg is talált, bár a romantika esetükben soha nem jelentett idilli körülményeket.

Tabutörő filmeket készített, minden alkotása felér egy társadalomtudományi esettanulmánnyal. Sajátos stílust és egyéni módszert teremtett, de filmjeit a legritkább esetben mutatták be elkészültük idején – ő tartja a legtöbb betiltott film rekordját. Határozat című filmjét az American Film Institute beválasztotta Minden Idők 100 Legjobb Dokumentumfilmje közé.

Ma van Szeleczky Zita születésének századik évfordulója. A jubileum közel sem kap akkora visszhangot, mint tavaly Tolnay Klárié, pedig pályájuk valaha egyszerre ívelt fel és jutott el a zenitre.

Karády Katalin titkait, legendáját és mágiáját máig megőrizte. Bár folyamatosan szerepelt a sajtóban, az információkat maga alakította, és mindvégig tudatosan élt is a titokzatosság, a hallgatás legendateremtő erejével – nemhiába hasonlították Greta Garbóhoz.

Claude Lanzmann Cannes-ban 2013-ban, Budapesten most bemutatott filmjének közvetlen tétje nem kicsi: bátor ember, vagy aljas áruló volt Benjamin Murmelstein, a theresienstadti „mintaláger” zsidótanácsának utolsó vezetője. Közvetett tétje ennél is nagyobb: helytálló-e a Hannah Arendt-i „banális gonosz”-ról szóló elmélet.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum szervezésében 2014. október 14-án került sor a régió filmarchívumainak találkozójára. A résztvevők a konferencia keretében vázolták intézményeik helyzetét és legújabb projektjeit.

Amikor a divatblogok részletesen kitárgyalják a sztárok ruháit, cipőit, az a felületes benyomásunk támadhat, hogy a híres színészek több-kevesebb sikerrel követik a divatot. Pedig a legnagyobbak csinálják azt, a filmjeiken keresztül és a magánéletben is, sok esetben klasszis divattervezők közreműködésével. Ez alkalommal 10 híres női cipőt veszünk szemügyre, amelyek filmeknek köszönhetően...

Erich Kästnerről mindenkinek az Emil és a detektívek vagy A két Lotti jut eszébe. Pedig szinte csak véletlenül írta meg a számára világhírt hozó ifjúsági regényt.

„Rájöttem, hogy a hasznosság milyen nagy szerepet játszik a művészetben, a későbbiekben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a közérdekű témák felé forduljak. Ugyanakkor a szórakoztatást elengedhetetlennek tartom a filmgyártásban”

Amikor 2013-ban National Medal of Arts kitüntetést adott át Barack Obama George Lucasnak, volt egy olyan érzésem, hogy az elnök számára éppúgy megható pillanat ez, mint a kitüntetett számára.

Wes Anderson új filmje nem az erős sztárfelhozatal miatt szórakoztató. Ajánljuk mindenkinek, aki még hisz a mesékben és szereti a szemkápráztató színeket.

Kertész Mihály legkorábbi fennmaradt filmjének nem csak hazakerülése kalandos, de a kópia restaurálásának története is. A felújítás rejtelmeibe Ormándlaky Zsolt, a Magyar Filmlabor VFX-stúdiójának vezetője avatott be bennünket.

A tökéletességet kereste: rendkívüli elmélyültség és perfekcionizmus jellemezte. Karrierjének 48 éve alatt 16 filmet készített, életművének gerince pedig belefér egy 8 dvd-t tartalmazó díszdobozba – amely mindenki számára jó befektetés. Nem lehet megunni.

Máté László Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Filmarchívum raktározási és logisztikai csoportjának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy milyen állományokat őriz és hogyan működik az archívum filmraktára.

Már régen könyvet kellett volna írni róla. Monográfiát vagy regényes életrajzot. Utóbbit A némafilmsztár, aki érdemes művész lett címmel tudnám elképzelni. Berky Lili ugyanis egyike a méltatlanul elfeledett nagy magyar színésznőknek, a színpadon és mozivásznon egyaránt. 

A filmhez nem elsősorban pénz kell, hanem akarat, vágy, együttműködés, melegség és kifejezési vágy – mondta egyik utolsó interjújában.

15 éve, 2002. október 27-én halt meg a világhírű amerikai filmrendező, a film noir és a western műfaj megújítója, az első háromdimenziós horrorfilm rendezője, André de Toth, vagy ahogy mi ismerjük, Tóth Endre, akinek alakját számomra két rövid találkozás tette emlékezetessé.

Napjainkban viharos gyorsasággal változik a mozgókép rögzítésének, közreadásának, megőrzésének technikája. Talán mégsem árt néhány percre megszakítani a folyamatosan ránk zúduló képözönt és visszaemlékezni, netán egy pillanatra fejet hajtani a mindezek lehetőségét megteremtő nagy elődök előtt.

A vasfegyelme, pontossága miatt a szakmában „japán tornatanárnak” becézett Fábri rácsodálkozó tekintettel fogadta, ha az emberi méltóságon csorba esett, ha forgatókönyveit elutasították, vagy egyszerűen leállították, ha rá akarták beszélni valamire; ugyancsak, ha „figyelmeztették”.

Leni Riefenstahl Berlin egyik munkásnegyedében született 1902-ben, apja vízvezetékszerelő volt. Hihetetlen megszállottság, kitartás és perfekcionizmus kellett ahhoz, hogy néhány év alatt táncosnőből filmsztár, majd rendező, a Hitler-rezsim elsőszámú imázsteremtője legyen.

Gazdag Gyula 65 éves. Különös rekord fűződik a nevéhez: kilenc filmjét tiltották be.

Torzóban maradt életműve minden darabja gondot okozott a cenzúrának, mert meg nem alkuvó szellemiséget, korszakalkotó, új tartalmat és formát hozott a korabeli magyar filmmel szemben.

Vuk, Szaffi és a Ludas Matyi ma is elvarázsolják a gyerekeket. 90 éve született Dargay Attila.

A száz éve született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.

Tóth Endre, vagy ahogy a világban ismerik, André de Toth nem volt sztárrendező. A közönség nem jegyezte meg a nevét, de filmjeit mindig szívesen nézte. A Budapesti Klasszikus Film Maratonon két filmjét is láthatjuk.

100 éve Budapesten született Halász Jánost, az Állatfarm rendezőjét a brit animáció atyjaként tartja számon a filmtörténet. A mozi több mint száz éves története során a világ számos országban magyar származású szakembereknek köszönhető, hogy az animációs filmgyártás művészi rangra emelkedett.

Végigolvasva a hazaküldött leveleket, a szegénység, a magány, az elkeseredettség hangja hallatszik ki belőlük, és a mérhetetlen honvágyé.

Magyar játékfilm gyűjteményünk egyik legkorábbi darabja, a Keserű szerelem, 1912 tavaszán készült az első magyar játékfilmstúdió, a Hunnia Biográf műtermében.

Az első világháború után katonatisztből filmszínésszé, majd rendezővé lett Bolváry Géza rövid magyarországi némafilmes karrierjének utolsó filmje, az Egy fiúnak a fele 2007-be került a filmarchívum gyűjteményébe.